Hedvig
9 °C
24 °C

Civilizációs betegségeket vizsgálnak magyar tudósok

2011.07.20. 14:17
Civilizációs betegségek génszabályozásának feltárását célozza az az uniós támogatással megvalósuló nemzetközi projekt, amelyben biológusok, orvosok, informatikusok és matematikusok vesznek részt: az első eredményekről egy budapesti workshopon számolnak be a szakemberek.

Egyre több civilizációs és népbetegségről derül ki, hogy kialakulásukban a genetikai hajlam is szerepet játszik. A cukorbetegséget vagy a szív-és érrendszeri elváltozásokat egyszerre több száz, egymással bonyolult kapcsolatban álló gén befolyásolja. Óriási előlépés volt a betegségek hátterének megértésében az emberi génállomány feltérképezése az ezredfordulón.

Ez a térkép azonban egyelőre egy óriási adathalmaz, amelyben az összefüggések egyes részleteit még homály fedi. A Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Kutatóintézete az Oxfordi Egyetemmel és az orosz Novel Computing Systems in Biologyval, valamint három céggel 1,6 millió eurós (430 millió forintos) támogatást nyert az EU hetedik keretprogramjában - ismertette az előzményeket Miklós István, aki a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet részéről a projekt magyarországi vezetője.

A pályázati konzorcium tagja a német BIOBASE GMBH, amely a legátfogóbb biológiai ismeretek birtokában van arról, hogy a gének hogyan szabályozzák egymást. Az izlandi Islensk Erfdagreining EHF rendelkezik a világ legnagyobb adatbázisával az emberi genomban megtalálható variációkról. Az adatok statisztikai elemzéséhez a módszereket a Rényi Alfréd Kutatóintézet Intézet és az Oxfordi Egyetem bioinformatikai csoportja dolgozza ki. A módszerek számítógépes algoritmusokba való átírását a Rényi Intézet és a novoszibirszki partner végzi, a konzorcium vezetője pedig a dániai CLC bio A/S, amely számítástechnikai feladatokat vállalt magára.

A pályázat célja, hogy válaszokat találjunk a népbetegségekkel összefüggő orvosbiológiai és genomikai kérdésekre. Olyan szoftver kidolgozását tűztük célul, amely úgynevezett transzkripciós faktor kötőhelyeket keres. Ezek a gének szabályozó régiói, olyan szakaszok, amelyekhez a transzkriptor-fehérjék kötődnek - hangsúlyozta a tudós, magyarázatként hozzáfűzve, hogy a DNS-ben tárolt információt a transzkriptor-fehérjék meghatározott kombinációja és hatásának tér- és időbeli szekvenciája (sorrendisége) hívja le.

Gyakorlatilag a genom szabályozó régióit próbáljuk megkeresni. Erre hozunk létre számítógépes eljárást, amely segítségével komputeres becsléseket tudunk tenni arra nézve, hogy hol lehetnek ezek a régiók. Amennyiben ismerjük ezek helyét, pontosabban megérthetnénk a gének közötti együttműködést. Számos megbetegedést, így a diabéteszt, a magas vérnyomást, a pszichiátriai kórképeket nem egyetlenegy gén meghibásodása, hanem sok gén együttműködésében fellépő zavarok okozzák. A program célja a kiváltó okok feltárása - fogalmazott Miklós István.

A kétéves projekt kilenc hónapja indult, az első eredményeket a Beyond Next Generation Sequencing (Az új generációs szekvenálási technológiákon túl) címmel megrendezett budapesti eszmecserén ismertetik. A négynapos rendezvény szombaton kerekasztal-beszélgetéssel zárul, amelynek a személyre szabott gyógyászat a témája.