Lukács
9 °C
22 °C

Lefokozták az Archaeopteryx nevű fajt

2011.07.29. 10:41
Egy százhatvanmillió éve élt csirkeméretű dinoszaurusz felfedezése letaszította trónjáról az Archaeopteryxet, amelyet megfosztottak az első madár titulusától. A felfedezésről a Nature csütörtöki számában jelentették meg tanulmányukat kínai paleontológusok.

A 150 millió évvel ezelőtt élt Archeopteryx méretben és külsőben a mai szarkára hasonlíthatott, és legfeljebb félméteres hosszúságúra nőhetett. Széles, lekerekített végű szárnyai voltak, a tollak a mai madarakéhoz hasonlítottak, egyébként hüllőszerű volt, állkapcsában éles fogakkal, hosszú csontos farokkal és három ujjal, amelyek meghajlott karomban végződtek. Az Archaeopteryx első fosszíliája 150 éve, 1861-ben Bajorországban kerültek elő, két évvel azután, hogy napvilágot látott Charles Darwin A fajok eredete című munkája. A kutatók a kövületet az Avialae (madárszárnyúak) közé sorolták, ahová a madarak (Aves) és a legközelebbi dinoszauruszrokonaik tartoznak.

A paleontológusok már korábban is megfogalmazták az Archaeopteryx besorolásával kapcsolatos óvatos kételyeiket, mondván, hogy a tollazat, a villacsont, a háromujjú láb a dinoszauruszfajok némelyikénél is megtalálható. Bizonyítékok híján az Archaeopteryx azonban megtarthatta státuszát.

Microraptor rokona

Hszin Hszü (Xing Xu), a Kínai Tudományos Akadémia Paleontológiai és Paleoantropológiai Intézetének kutatója kollégáival Liaoning tartományban tárta fel a késő jura időszakból származó, 161-145 millió éves üledékes kőzetből egy kisméretű dinoszaurusz, a Xiaotingia zhengi megkövesedett maradványait. Az adott területen tollas dinoszauruszok és korai madarak fosszíliáinak sokasága került már elő.

A Xiaotingia zhengi alig egy kilogramm testsúlyú, két lábon járó tollas dinoszaurusz volt, amely rendelkezett mindazokkal a jellegzetességekkel, mint az Archaeopteryx. Ugyanakkor egyéb jellegzetességei alapján a Deinonychosauria (rettentő karmú gyíkok) theropoda dinoszauruszok csoportjába tartozott. A kínai paleontológusok szerint leginkább velociraptorra, vagy microraptorra hasonlított.

A felfedezést követően Hszin Hszü kollégáival 89 faj 384 anatómiai jellegzetességeit elemezte, hogy kiderítse, milyen rokonságban álltak ezek egymással. A vizsgálat eredményeként egy olyan evolúciós fa rajzolódott ki, amelyen az Archaeopteryx a Deinonychosauria csoportba, a két lábon járó húsevők közé került, amelyeket a madarak unokatestvérének tartanak. Ezt a besorolást azonban csak akkor kapták, amikor az elemzés során figyelembe vették az Archaeopteryxhez oly hasonlatos Xiaotingia zhengi-t.

Madár is lehet

Luis Chiappe, a Los Angeles-i Természettudományi Múzeum szakértője nem tartja valami szilárdnak a felsorolt bizonyítékokat. Julia Clarke, a Texasi Egyetem paleontológusa szerint - aki nem volt részese a vizsgálatoknak - a legújabb adatok alátámasztják ugyan az átsorolás szükségességét, ugyanakkor további fosszíliák előkerülése visszahelyezheti az Archaeopteryxet a madarak közé.

Véleményét osztja Laurence Witmer, az Ohio Egyetem paleontológusa is, aki szerint még nem mondták ki az utolsó szót a vitában. "Amennyiben kivesszük az új kínai dinoszauruszfajt, összeomlik az egész érvrendszer" - hangsúlyozta Witmer.

A Deinonychosauria dinoszauruszok a késő jura kor és a kréta időszak során éltek. Ezek a húsevők a hátsó lábuk második lábujján levő sarlóalakú karomról ismertek. Legnagyobb ismert nemük a 7 méter hosszú Utahraptor, a legkisebb pedig a 34 centiméter hosszúságú Anchiornis. A jura időszakból származó maradványaik Etiópia, Portugália, Spanyolország, Oroszország, Kína, valamint az Egyesült Államok Colorado és Wyoming államainak területéről kerültek elő. A kréta időszakban az Antarktiszt is beleértve szinte valamennyi kontinensen elterjedtek, bár Ausztráliában nem találtak hozzájuk kapcsolódó maradványokat.