Árpád
3 °C
12 °C

Így tartja markában Kína a hitech ipart

2011.08.02. 12:26
Miből van egy mobiltelefon? Egy notebook? Egy tévé? Az ember azt gondolná, egy csomó műanyag, alumínium, a csipekben szilícium, a vezetékekben réz, és készen is vagyunk. A valóság persze ennél jóval bonyolultabb, alig van olyan eleme a periódusos rendszernek, amit ne használnának fel a hétköznapi hitech cuccaink gyártásakor. Ilyen többek között a ritkaföldfémeknek nevezett 17 kémiai elem, amikkel kapcsolatban környezetvédők és gazdasági elemzők versenyt kongatják a vészharangot mostanában.

Lantanoidák, szkandium, ittrium – a nevek a kémikusokon kívül aligha csengenek ismerősen bárkinek is. Viszont ott vannak okostelefonokban, lézerekben, atomreaktorok kontrolláló rendszereiben, speciális akkumulátorokban, orvosi berendezésekben, mint az MRI, a PET, és kisméretű, hordozható röntgenek; belőlük készülnek a nagyon kis méretű, de nagyon erős mágnesek, amiket például számítógépek merevlemezei vagy szélerőművek turbinái használnak. Üvegszálas adattovábbító rendszerek jelerősítői, hibrid autók motorjai, projektorokban alkalmazott nagy fényerejű lámpák, a sor sokáig folytatható lenne.

A „nahát, milyen érdekes, hogy ilyen izék vannak a kütyükben körülöttünk” rácsodálkozás ott válik véresen komollyá, amikor kiderül, hogy ritkaföldfémeket gyakorlatilag csak Kínában bányásznak (a világtermelés 97 százaléka származik innen), és az országnak egyre kevésbé akaródzik kiszolgálni vele a világ iparának igényeit, inkább megtartaná magának.

Egy maréknyi didímium-oxid (ritkaföldfémek keveréke, neodímiumot és prazeodímiumot tartalmaz)
Egy maréknyi didímium-oxid (ritkaföldfémek keveréke, neodímiumot és prazeodímiumot tartalmaz)

Made in China

A geológiai felmérések szerint a világ ritkaföldfém-tartalékának 37-48 százaléka van Kínában (ez gyakorlatilag egyetlen hatalmas lelőhelyet takar a mongol határ közelében), de jelentős kitermelhető készletek vannak még Dél-Afrikában, Indiában, Kaliforniában, Ausztráliában, Grönlandon és Brazíliában is. Ennek ellenére szinte kizárólag Kínában bányásznak ritkaföldfémeket, a legutóbbi, 2009-es adatok szerint évi 129 ezer tonnát, miközben a világtermelés 132 ezer tonna.

A ritkaföldfémek ugyanis alapban mérgezőek, és a bányászatuk és finomításuk a világ egyik legveszélyesebb, és legdurvábban környezetszennyező dolga. A vörösiszap-katasztrófa óta van némi fogalmunk arról, milyen melléktermékei lehetnek a bányászatnak; hát a vörösiszap Disneyland a ritkaföldfém-finomítás erősen toxikus, rákkeltő, nehézfémekkel, uránnal és tóriummal szennyezett, radioaktív melléktermékeihez képest, amiket hatalmas mesterséges tavakban tárolnak a bányakomplexumok környékén. A kínai bányák becslések szerint csak savas, radioaktív szennyvízből évi tízmillió tonnát termelnek. A világ ritkaföldfém-fővárosának számító Batou környezete pár év alatt holdbéli tájjá változott, a növényzet kipusztult, a környékbeli falvakat kitelepítették, amikor a lakóknak tömegesen kezdett kihullani a hajuk, és őszültek meg az ivóvízbe szivárgó mérgező anyagok miatt.

A radioaktív, savas szennyvizet egyszerűen kiöntik
A radioaktív, savas szennyvizet egyszerűen kiöntik

Amikor a nyolcvanas években megnyíltak a belső-mongóliai bányák, és Kína olcsó ritkaföldfémekkel árasztotta el a piacot, a világon mindenhol leálltak a termeléssel, mert senki sem tudott versenyezni az árakkal (és nem is akart nagyon, inkább örült, hogy más teszi tönkre a bányászattal a saját környezetét). És úgy tűnik, most jött el az idő, hogy Kína nekiálljon kihasználni a pár évtized alatt kialakult monopolhelyzetet.

Irány a szakadék

Becslések szerint 2015-re a világ iparának ritkaföldfém-igénye évi 185 ezer tonnára fog emelkedni. Kína eközben azt tervezi, hogy az exportját öt év alatt fokozatosan 35 ezer tonnára csökkenti, és a termelésével a saját iparát szolgálja ki a kivitel helyett.

A nyersanyaghiánytól való félelem folyamatosan hajtja fel az árakat. A diszprózium (erős mágnesessége miatt adattároló eszközök, és elektromos motorok, neutronelnyelő képessége miatt atomreaktorok fontos alkatrészeit készítik belőle) piaci ára fontonként 6-7 dollárról 210-220-ra szökött fel a kétezres évek óta, a neodímium (a világ legerősebb mágneses anyaga) egy év alatt ugrott 19 dollárról 129-re, a cérium (vas-alumínium ötvözetek fontos adaléka) tavaly két hónap alatt produkált 450 százalékos áremelkedést. A mineralprices.com adatbázisa szerint a ritkaföldfémek nagy részének tavaly nyár óta legalább a duplájára emelkedett a világpiaci ára.

Műholdas felvétel Baotou egyik bányájáról, a kép bal oldalán a hatalmas szennyezőanyag-tárolókkal.
Műholdas felvétel Baotou egyik bányájáról, a kép bal oldalán a hatalmas szennyezőanyag-tárolókkal.

Nem kis pánikot okozott a világpiacon, amikor 2010 őszén egy elmérgesedett diplomáciai vitában bevetett érvként a kínai fél egy teljes hónapra egyszerűen leállította a Japánba szánt ritkaföldfém-szállítmányokat, és burkoltan embargóval fenyegette meg az EU-t, és Amerikát is.

A számítások szerint, ha a kínai elektronikai ipar a jelenlegi ütemben nő tovább, a bányászat pedig ezt valóban az exportra szánt mennyiség átcsoportosításával szolgálja ki, 2012-2013 környékén reális esély van a ritkaföldfémek világpiacának összeomlására. A probléma az, hogy ha most elkezdenék újra megnyitni a világ elhagyott bányát, és újakat építeni a felderített lelőhelyekre, azok nem tudnának ilyen gyorsan annyira felpörögni, hogy fedezzék a csökkentő kínai exportot. Magyarul az összes hitech iparág Kínán kívüli része a számítástechnikától az autógyártáson át az elektronikáig teljes sebességgel a szakadék felé tart.

A világ ritkaföldfém-termelésének alakulása 2000-ig (forrás: Wikipedia)
A világ ritkaföldfém-termelésének alakulása 2000-ig (forrás: Wikipedia)

Egy maréknyi didímium-oxidért

A dél-kaliforniai Mountain Pass bányakomplexumot 500 millió dolláros beruházással tavaly év végén újra megnyitották, de csak idén őszre éri el a teljes termelőkapacitását. Oroszországban, Brazíliában és Dél-Afrikában is újra megnyílnak az elhagyott bányák, miközben a világ nagy bányatársaságai egymást tapossák az újonnan felfedezett lelőhelyek kiaknázásáért Kanadában, Észtországban, Grönlandon és Vietnamban. Hosszú távú tervként a NASA a Holdon található készletek kitermelhetőségét vizsgálja.

A japánok újrahasznosításban gondolkodnak: a Mitsubishi és a Hitachi kidobott mosógépek és légkondicionáló berendezések feldolgozásából próbálja meg két éven belül a ritkaföldfém-igényének 10 százalékát kielégíteni. Az ENSZ tévék és mobiltelefonok hasonló célú újrahasznosítására indított programot idén májusban.

Baotou, Belső-Mongólia, Kína
Baotou, Belső-Mongólia, Kína

Ez azonban a következő egy-két év várható problémáit aligha oldja meg, így teljes iparágaknak kell szembenézniük azzal, hogy vagy korlátozott mennyiségben tudják majd csak beszerezni a fontos alapanyagaikat, vagy egyszerűen sehogy. A durva áremelkedés a minimum, amivel szembe kell néznie az iparnak, hiszen az olcsó munkaerőt alkalmazó, és a környezetet a végsőkig kizsigerelő kínai módszert a világon sehol máshol nem fogják bevetni.