Emma
5 °C
8 °C

Magyar dinoszauruszokról nyílik kiállítás

2011.10.21. 10:29
Magyarország területén élt dinoszauruszok eltűnt világa elevenedik meg a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) új állandó kiállításán, amelyen tudományos szenzációk, igazi ritkaságok lesznek láthatók, és nagy nyilvánosság előtt itt mutatkozik be Magyarországon a Microsoft Surface is.

„Tizenegy éve fedeztük fel az iharkúti lelőhelyet, mára már tízezernél több leletünk van. Kutatásainkat 2002 óta az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok), az idei évtől pedig Pálinkás József, az MTA elnöke által elindított Lendület-program támogatja" – közölte a kiállításról Ősi Attila paleontológus. Ősi minden évben több hetet a lelőhelyen volt, idén videót forgattunk a munkájáról.

A bakonyi dinoszauruszok és társaik 84 millió évvel ezelőtt, 19 millió évvel a kréta végi tömeges kihalás előtt éltek. A fajok jelentős része csak az iharkúti lelőhelyről ismert, a szubtrópusi éghajlatú területnek egyedülálló élővilága volt. „Legalább hatféle bakonyi dinoszauruszt - három növényevőt és három ragadozót sikerült eddig azonosítanunk, amelyek közül hármat már el is neveztünk" – mondta Ősi.

Növényevő volt a 4,5 méteres magyar páncélos dinoszaurusz, a Hungarosaurus tormai, ahogy a kis szarvval és jellegzetes papagájcsőrszerű szájjal rendelkező, másfél méter hosszú Ajkaceratops kozmai, amelyről tavaly jelentetett meg Ősi Attila szerzőtársaival tanulmányt a Nature folyóiratban. A harmadik  növényevő egy Rhabdodontida dinoszaurusz: a 2-2,5 méter hosszú, a hátsó két lábán járó őshüllő fogkoronáit függőleges irányú barázdák tették jellegzetessé.

A térség csúcsragadozója egy nagytestű, primitív Tetanurae theropoda-dinoszaurusz volt. Csak a 3-4 centiméteres, recézett fogait ismerjük, de testhossza 4-5 méter lehetett, magassága pedig 160-180 centiméter. Néhány csont alapján ismerjük a két lábon járó Abelisauridae theropoda csoporthoz tartozó dinoszauruszt, és kizárólag Iharkútról ismert a pulykaméretű, feltehetően tollas dinoszaurusz, a Pneumatoraptor fodori, amelynek neve a csontokban levő üregekre utal, ezeket légzsákok tölthettek ki. Az iharkúti moszaszaurusz-leletek azért érdekesek, mert a Mosasauridae-családon belül ez az első ismert olyan formájuk, mely alkalmazkodott az édesvízi életmódhoz.

Magyar múzeumba magyar dínót!

A kiállítás bemutatja az eredeti leleteket, de lesznek csontvázrekonstrukciók is. Több dinoszauruszról, őskrokodilról, valamint a moszaszauruszról, a hatméteres ragadozó vízi gyíkról életnagyságú testrekonstrukciók készülnek.

A látogatók egy ősi folyótorkolat partján, egy hídon átsétálva figyelhetik meg a vízből kimászó életnagyságú őskrokodilt, az Iharkutosuchust. Megelevenedik a Hungarosaurus tormai, a pulykanagyságú Pneumatoraptor fodori és a Rhabdodontida-dinoszaurusz. A krétakori  mocsár fölött pedig egy óriási repülő hüllő, a Bakonydraco galaczi portyázik.

A kiállítás a kréta időszak mellett a mezozoikumot, a földtörténeti középkort is bemutatja, s ezen belül a jura időszak hajnalán, 200 millió évvel ezelőtt élt mecseki dinoszaurusz, a Komlosaurus carbonis lábnyomait, amely ragadozó volt, testhossza 2-2,5 méteres lehetett és két lábon járt. A látogatók ezenkívül megismerhetik, hogy hogyan mozogtak a földtörténeti középkorban a kontinensek, s lesz olyan érintőképernyős asztal is, amelynek segítségével az érdeklődők kideríthetik, hogy melyik korban hol éltek a dinoszauruszok.

„A gyerekek megnézhetik, hogy a triászban például éltek-e dinoszauruszok az Antarktiszen. A múzeum kertjében pedig kiállítjuk a magyar dinoszaurusz-kutató expedíció autóját, az a Trabantot, amellyel az első években közlekedtünk" – fogalmazott Ősi Attila.

Az Eltűnt világok – A dinoszauruszok kora Magyarországon című tárlat november 18-ától várja a látogatókat.