Virág
-1 °C
5 °C

40 év alatt duplájára nőtt az emberiség

2011.10.26. 10:53
Az ENSZ becslése szerint október 31-én valahol a világon, a legnagyobb valószínűség szerint Indiában, meg fog születni a Föld bolygó hétmilliárdodik lakója. Az időpont persze csak jelképes, mivel a népszámlálások adatai éppen a leggyorsabban növekvő fejlődő országokban a legpontatlanabbak, és éppen a legnagyobb népességű Kínában szokás eltitkolni a gyerekeket a hivatalos statisztika elől. A valós szám tízmilliókkal térhet el az ENSZ adataitól, de a lényeg: valamikor mostanában leszünk (vagy lettünk) hétmilliárdan a Földön. Ebből másfél milliárd már élt akkor is, amikor még fele ennyien voltunk. És még ennél is több fogja megérni 2050-et, amikor elérjük a tízmilliárdot.

Bár a Föld népessége folyamatosan nő, a születési ráta (az ezer emberre jutó születések száma egy év alatt) több ezer éve éve csökken. Időszámításunk előtt 8000 évvel, a mezőgazdaság hajnalán, amikor a Föld lakossága a kutatók becslése szerint ötmillió körül járt, a születési ráta 80 volt, a mai világátlag négyszerese. A faj fennmaradása követelte meg ezt a magas szaporodási rátát olyan környezetben, ahol a csecsemőhalandóság ötven százalék volt (ma az EU átlaga öt ezrelék), a várható átlagélettartam pedig 12 év. A Homo sapiens megjelenését időszámításunk előtt 50 ezerre teszik a kutatók, és a zord életkörülmények miatt az emberiség történetének első ötvenezer évében mindössze évi 0,51 ezrelékes népességnövekedést tudott felmutatni.

000 APH2000051112387
Fotó: Deshakalyan Chowdhury

A születési ráta valamikor a kora középkorban kezdett csökkenni, az átlagéletkor pedig nőni. A becslések elég nagy szórást mutatnak, akadnak kutatók, akik szerint a 7. században 200 millióan voltunk, a 13. században pedig 400 millióan, mások szerint már Jézus születése körül megvolt a 300 millió. A népesség ekkoriban extrém módon ingadozott, egy-egy súlyosabb járvány – mint a fekete halál a 14. századi Európában, vagy a bizánci birodalmat megtizedelő 6. századi bubópestis – ötven-százmillió áldozatot is szedhetett néhány év alatt.

Hosszú út az első milliárdig

Az egymilliárdos határt a LiveScience összállításában megkérdezett demográfusok szerint 1805 körül lépte túl az emberiség, a napóleoni háborúk kellős közepén, a trafalgari és austerlitzi csaták évében. A nyugati társadalmak ekkor mentek át azon a demográfiai átalakuláson, amit a Szaharától délre fekvő afrikai országok mostanában tapasztalnak meg: a mezőgazdaság, az ipar és a tudomány robbanásszerű fejlődése nagyon gyorsan növelte meg a várható élettartamot, a halandóság csökkenését azonban jóval lassabb ütemben követte a születések számának csökkenése. Ennek a következménye volt, hogy míg az egymilliárdos népesség eléréséhez bő ötvenezer évre volt szükség, a második milliárdot nagyjából 120 év alatt hozta össze az emberiség. Az ENSZ becslései 1927-re teszik a kétmilliárdos határ elérését. A ma élő hétmilliárdból 40-50 millió ember már megszületett ekkor.

A hárommilliárdodik ember születését 1959-re teszik. Ha a nyugati világban született, a második világháború utáni nagy baby boom tagja lehetett, ha keleten, sokkal rosszabbul járhatott: a kínai Nagy ugrás és kulturális forradalom idején az erőszakos iparosítás nyomán kitört éhínségekben tízmilliók haltak meg. Ezzel együtt a hatvanas években érte el a Föld népességének gyarapodása a csúcspontot: a növekedés üteme az évi 2,2 százalékot is elérte. Ez a hetvenes évek óta csökken, ma 1,1 százalék körül van.

000 Hkg5039998

Pánik indul

A négymilliárdig már csak 15 évnek kellett eltelnie, az ötmilliárdig pedig újabb 13-nak. Az ENSZ 1987. július 11-ét nevezte ki az Ötmilliárd napjának, és egy horvát csecsemőt, az aznap született Matej Gaspart a Föld ötmilliárdadik lakójának – ez persze ugyanúgy jelképes volt, mint a mostani hétmilliárdos dátum. Az ötmilliárdos dátum korántsem volt ünnep: a hetvenes évek óta sorra jelentek meg a borúlátó, néha egyenesen pánikkeltő, globális éhínségeket és polgárháborúkat vizionáló tudományos publikációk.

Ekkoriban kezdett el komolyan foglalkozni a tudomány és a politika a túlnépesedés problémájával, és ekkor vezette be Kína a családonként egy gyereket engedélyező szigorú születéspolitikát. A túlnépesedést ezzel ugyan sikerült visszafogni, de a népesség elöregedése és a férfi-nő arány felborulása (a fiúgyerekeket többre tartják a lányoknál, ezért rengeteg az illegális abortusz, a ma születő kínai fiúk negyedének egyszerűen nem jut majd nő felnőttkorában) pár évtizeden belül súlyos problémákkal járhat.

Lassul, de még növekszik

A legutóbbi milliárdos dátumot 1999. október 12-re tűzte ki az ENSZ, és újra egy délszláv kisfiút, a Szarajevóban született Adnan Nevicet nevezte ki hatmilliárdodiknak. Ekkorra Európa népessége már csökkenni kezdett: egy nőre 1,4 gyermek születése jutott átlagosan élete során. Közép-Afrikában ugyanez a szám 5,5 volt úgy, hogy már az 1950-es évek óta lassú csökkenést mutatott. Adnan Nevic egy minden addiginál fiatalabb világba született, ahol egymilliárd, 15 és 24 év közötti ember élt.

000 Hkg680858

A mostani hétmilliárdos mérföldkő egy szempontból biztosan fordulópont: most kellett a legkevesebb idő, 12 év az egymilliárdos növekedéshez. És mivel nagyjából a hetvenes évek elején élt 3,5 milliárd ember a Földön, azt is elmondhatjuk, hogy az emberiség negyven év alatt megduplázta a létszámát.

A nyolcadik milliárdot az ENSZ becslései szerint 2025-re, a kilencediket 2050-re, a tizediket pedig 2100-ra éri el a Föld népessége. Kína valamikor az évszázad közepén elveszíti a legnépesebb ország címét, amit India fog átvenni tőle. Az igazi demográfiai robbanás Afrikában várható: Nigéria, Etiópia, Kongó 40 év alatt megtriplázhatja a mai népességét. Eközben Európa lakossága akár 20 százalékkal is csökkenhet.

Mennyien születtek eddig összesen?

A Population Reference Bureau becslése szerint a Homo sapiens megjelenése óta 107,6 milliárd ember született a Földön. Ennek közel fele, 47 milliárd az első ötvenezer évben, azaz időszámításunk előtt, amikor a születési ráta és a halandóság egyaránt óriási volt a maihoz képest. Ezt a jelenlegi hétmilliárdos népességgel összevetve azt kapjuk, hogy a Földön valaha született összes ember hat és fél százaléka ma is él. A becslések hibahatárai természetesen elég nagyok, hiszen a nyugati társadalmakból is csak az elmúlt pár száz évből állnak rendelkezésre népszámlálási adatok.

Az idegesítően nyugodt emberek szigetvilága

Azúrkék óceán, szélfútta fehér homokos part, palackorrú delfinek és idegesítően nyugodt helyi lakosok: ez a Zöld-foki szigetek.

Családbarát szállások

Pihenés Apának és Anyának, szórakozás a gyerekeknek. Így pihenheti ki magát a teljes család