Stefánia
-1 °C
1 °C

Húzzunk el innen, amíg nem késő!

2011.10.29. 15:14
Túl nagy a zsúfoltság ezen a bolygón. Ha az összes szárazföldi területet elosztjuk az emberek számával, 46 ember jut egy négyzetkilométerre, ami még nem is annyira rossz. De ebben benne vannak a kopár hegyek, az Antarktisz, a Szahara, és megannyi más pocsék hely, ahol senki sem akar élni. A népesség növekedése miatt a helyzet egyre rosszabb, tehát ideje elgondolkodni, hogyan pattanhatnánk meg innen. Meneküljön velünk!

The Man-Machine

Mozivásznon elég változatos formában megjelentek már az emberként viselkedő robotok, és az lenne az ideális, ha ezek a humanoid gépek nem kiszorítanának, elpusztítanának, vagy akkuként használnának minket. Inkább váljunk mi magunk robottá – a jövőkutatók szerint az egyik lehetséges menekülőút a Földön a digitális élet. Feltöltjük magunkat egy szilíciumalapú memóriába, és így élünk tovább robotként. Nem egészen úgy, ahogyan azt a Big Bang Theory sorozatban Sheldon Cooper elképzelte.

Szürkeálllományunkat még nem tudjuk processzorokkal pótolni, de az agy és a gépek kommunikációja már egészen magas szintre jutott. A motorbalesetet szenvedett, amerikai Tim Hemmes beállt kísérlei alanynak, és az agyi implantátumával olyan ügyesen irányítja a robotkezét, hogy már pacsit tud adni a barátnőjének. Szemekbe és a fülbe is beépítenek olyan protéziseket, amelyek közvetlenül az idegsejtekkel vannak összekötve, és bizonyos mértékben visszaadják a páciens látását, hallását. A kutatók már az emberi elme által formált belső képeket is meg tudják jeleníteni, ami egészen hátborzongató.

Persze a robotok gyártása kicsit problémás, mert egy rakás mechanikus alkatrésszel kell bajlódni, ezért jobb lenne inkább egy virtuális térbe beköltözni. Talán nem is kell olyan sokat várnunk arra a pillanatra, hogy a tizenötmillió magyar benépvándorolhasson egy kisebb szerverparkba.

The dark side of the Moon

Az újraindult nemzetközi űrversenynek nem kisebb a tétje, mint a Hold és a Mars meghódítása, és ebből nem kellene kimaradni. Sanszos, hogy a közelebbi poros golyóbist néhány évtizeden belül elérik az első csapatok, mert nemrég értékes titánt találtak rajta. Az űriparban van néhány nagy játékos, az Egyesült Államok mellett Kína, India és Japán is érdeklődik a Hold iránt. A japán kormány másfél éve bejelentette, hogy 2,2 milliárd dollárból felépít egy holdbázist, de lehet, hogy ezt a tervet is elmosta a cunami.

Még mi, magyarok is a Holdra igyekszünk. A Puli Space Technologies 35 fős csapata benevezett a Lunar X Prize nevű versenybe, és ha el akarják nyerni a 20 millió dolláros fődíjat, elsőként kell eljuttatniuk egy járművet égi kísérőnkre.

A Marson egy ideig nem kellene a túlnépesedés miatt aggódni, de a bolygó meghódítása nem lesz egyszerű. Űrszondákat eljuttatunk oda, néhány le is zuhant. A jelenleginél sokkal komolyabb űrjárművekre lesz szükség, ha anyagcserével is megáldott embereket akarunk odaszállítani. Ez nem vicc, a bolygóközi emigrációban hiába nem kell a visszaúttal törődni, az élelmiszerek előállítása és a fekália újrahasznosítása egyaránt megoldandó feladat.

Imígyen szóla Zarathustra

Túl közel van a Mars? Utazzunk a Kentaur csillagrendszerbe! Az Alpha Centauri alig több mint négy fényévnyire van tőlünk, és a csillagászok abban bíznak, hogy megtalálják ott a Föld ikertestvérét.

A furcsa rendszerben két csillag kering egymás körül, amelyekben sok nehézelem van. A számítógépes szimulációk szerint elképzelhető, hogy kőzetbolygók is vannak a közelükben. Még nem találták meg az erre utaló nyomokat, de a csillagászok pár éve odafordítottak egy távcsövet, nehogy lemaradjanak egy fontos jelről. Sajnos még így is évekig kell gyűjteni az adatokat, hogy kiszűrhessék a véletlenszerű zajokat.

AlphaCentauri 468x318
Az Alpha Centauri

Born Slippy

Aki a bolygó elhagyása nélkül akar menekülni, leköltözhet az óceánok fenekére. A milliárdos Richard Branson már elkezdett gyakorlatozni a tengeralattjárójával, és két éven belül le akar merülni a Mariana-árok fenekére. A Virgin cégcsoport feje elsősorban a kalandokat keresi, és arra akarja felhívni a figyelmet, hogy milyen keveset tudunk az óceánokról. Branson 17 millió dolláros tengeralattjárójával sajnos csak 24 órán át maradhatunk a tenger fenekén.

Kína is sorozatosan állítja fel a merülési rekordokat, mert szeretné kihasználni a mélységben lévő természeti erőforrásokat. A Csiaolung merülőkabinnal a tengerek fenekének 70 százaléka megközelíthető. Egyelőre nem esett szó a tengerfenékre épített bázisok kialakításáról, pedig a mélytengeri forrásokat biztosan fel lehetne használni helyi áramtermelésre. A táplálék is bőséges, bár nem biztos, hogy a ma emberének lenne gusztusa megenni a mélytengeri szörnyetegeket.

Back in time

Annyira nem is rossz hely a Föld, és voltak olyan időszakok, amikor még nem volt ennyire be- és lelakott. Érdemes lenne visszautazni két-három évszázadot, és persze nem árt magunkkal vinni néhány kütyüt (esetleg még a Wikipedia másolatát), hogy bebiztosítsuk uralkodó szerepünket.

Az időutazás ötlete Einstein általános relativitáselméletére épül, amiből az a következtetés is levonható, hogy erősebb gravitációban lassabban telik az idő. Egyes elméletek szerint az időutazás megoldható lehet, ha kihasználjuk a tér szövetében lévő apró kerülőutakat, az úgynevezett féreglyukakat, amelyek fényévnyi távolságra röpítenek minket. Persze előbb találni kell egyet, felnagyítani emberi méretűre, és nyitva kell tartani a bejáratát. Tudósok becslése szerint ehhez körülbelül annyi energia szükséges, amennyit a Tejútrendszer csillagai egy teljes év alatt állítanak elő.

fereglyuk
Időutazás féreglyukon át

És van még egy bökkenő: még ha van is egy megfelelő féreglyukunk, akkor is csak a létrejöttének a pillanatáig tudunk visszarepülni az időben. Csak abban bízhatunk, hogy a járat a világtörténelem egy boldog időszakába vezet – és valljuk be, ebből kevés van.