Árpád
3 °C
12 °C

Az oroszoknak kellene még öt Föld

2011.10.31. 13:27
Mától hétmilliárdan vagyunk a Földön. A 149 millió négyzetkilométernyi szárazföldből mindenkinek nagyjából három focipályányi terület, 21 ezer négyzetméter jut. Van olyan zsúfolt ország, ahol csak egy négy és fél méter sugarú kör jut egy emberre, de olyan is, amelynek csak minden harminc négyzetkilométerén él egy ember. Ha mind a hétmilliárd ember olyan sűrűn élne, mint a magyarok, csak a fél bolygót töltenénk meg.

Hamarosan hétmilliárd ember lakja majd azt a nagyjából 149 millió négyzetkilométert, amit a Föld 510 millió négyzetkilométernyi felszínéból szárazföld alkot. A hétmilliárdos lélekszám elérése azt jelenti, hogy a bolygó minden egyes szárazföldi négyzetkilométerét 47 ember lakja majd. Egy emberre ekkor átlagosan 21 276 négyzetméter jut – ha egyenlően oszlanánk el a Föld felszínén, akkor mindenki köré rajzolhatnánk egy 164,6 méter átmérőjű kört, amiben egyedül lehetne.

Persze elenyésző lehet a hétmilliárdból azok száma és aránya, akik kedvüket lelnék abban, hogy egy nagyjából három futballpályányi területen ácsorogjanak magányosan.

Emellett ráadásul nem is oszlunk el egyenlően.

A világátlagot, vagyis a négyzetkilométerenkénti 47 lakost a Wikipedia szerint – sajnos zömében 2005-ös adatok alapján – három országban lehetne modellezni, ha ez lenne a feltett szándékunk. Ezek egyike a Karib-tengeren, Kuba közelében lévő, de londoni fennhatóság alá tartozó Turks- és Caicos-szigetek, a másik Ecuador, míg a harmadik Bhután.

Érdekes gondolatkísérlet megnézni, hány Földre lenne szükségünk, ha mind a 7 milliárd ember olyan népsűrűségen élne, mint amilyen egyes országokban van. Látható, hogy azzal a népsűrűsséggel, vagyis inkább népritkasággal, ahogyan a mongolok élnek, a lassan hétmilliárdos emberiség csaknem 47 Földet tudna megtölteni (a grönlandi népsűrűséggel, ezt fel sem tudtuk tüntetni, 1566 földnyi területre lenne szükségünk). Látható, hogy még 22 Föld kellene, ha olyan szétszóródva akarnánk élni, mint az ausztrálok, de még az amerikai népsűrűség is másfél földnyi.

A másik véglet a monacói zsúfoltság: csak a bolygó egyháromszázötvenhatod részét töltenénk meg, ha minden ember olyan sűrűn lakna, mint a hercegségben. A vatikáni népsűrűséggel is csak bolygó egynegyvennegyed részét használnák, de nem töltenénk meg a felét a magyar vagy az uniós népsűrűséggel sem.

 

A fenti adatok is jelzik, hogy a világ legnagyobb és legkisebb népsűrűségei között hatalmasak a különbségek. A leggyérebben lakott államokban élők négyzetkilométerenkénti átlaga az egyet sem éri el. Grönland több mint kétmillió négyzetkilométerét kevesebb, mint hatvanezren lakják, de Mongóliában és Nyugat-Szaharában is van mindenkinek egy saját négyzetkilométere.

A nagyobb országok közül a legritkábban lakott Ausztrália a maga 2 fő/négyzetkilométeres átlagával, tőle épp csak elmarad Kanada (3 fő/km²), illetve Oroszország (8 fő/km²). Európában jellemzően a Skandináv-félsziget államai a gyéren lakottak (a már említett Grönland mellett Izlandon 2 fő/km² a népsűrűség, Norvégiában 14, Finnországban 15, míg Svédországban 20).

A másik végletet néhány extrém sűrűn lakott ország jelenti: Monacóban és a Kínához tartozó Makaón egy négyzetkilométeren több mint 16 ezer lakos él, itt egy ember mindössze 62,5 négyzetméter jut, vagyis csak egy 9 méter átmérőjű saját köre lehetne mindenkinek. További tíz ország, állam, autonóm terület népsűrűsége haladja meg a négyzetkilométerenkénti 1000 embert, köztük a Vatikáné, a Gázai övezeté, Gibraltáré, valamint a legzsúfoltabb önálló európai országé, Máltáé.

A jelentősebb európai országok közül Hollandia népsűrűsége a legnagyobb, 400 ember jut egy négyzetkilométerre, ez nagyjából nyolc és félszerese a világátlagnak. A brit és német népsűrűság 230-240 fő/km², az olasz valamivel 200 alatt van, a francia nagyjából 110 – körülbelül ugyanannyi, mint a magyar vagy éppen az európai uniós átlag.

A térségbeli országokban is nagyjából ez a jellemző érték. A 108-as magyar népsűrűségtől alig tér el a szlovák (111), a szerb (105), nem sokkal magasabb a cseh (129) vagy lengyel (123), nem sokkal alacsonyabb a szlovén (99), az osztrák (97) vagy román (94).