Megaföldrengés lehet a Himalájában
További Tudomány cikkek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
- Ufószkeptikusok, itt a magyarázat, miért nem találkoztunk még a földönkívüliekkel
Roger Bilham, a boulderi Colorado Egyetem professzora kilences erejű földrengést jósol az indiai szubkontinens Kasmír régiójában. A kutatása eredményeit az Amerikai Geofizikai Találkozón (AGU) ismertette San Fransiscoban.
Szerinte egy ekkora földrengés olyan földcsuszamlásokat okozhat, amelyek felduzzaszthatják az indiai fennhatóság alá tartozó Kasmír-völgyből Pakisztánba folyó Jhelum-folyót, Emiatt a Kasmír-völgy három hónapra víz alá kerülhet – később a víztömeg elszabadulása pedig katasztrofális áradásokat okozhat Pakisztánban.
Bilham a becsléseit a régió pakisztáni és indiai fennhatóság alá tartozó területein nyolc éve elhelyezett GPS érzékelők mérési adataira alapozta. A kutatás csak a két ország együttműködésével valósulhatott meg, melyek 1947 óta folytatnak állóháborút a területért. Indiának és Pakisztánnak egy közös együttműködési tervet kellene kidolgoznia arra az esetre, ha a földrengés bekövetkezik.
A régió alatt az Indiai-lemez bukik az Eurázsiai-lemez alá. A folyamat miatt az alábukó lemezt felépítő kőzetek rugalmasan változtatják alakjukat, és amikor már nem bírják a keletkező feszültséget, a sok felgyülemlett energia földrengés formájában oldódik fel. Bilham a lemezen elhelyezkedő Tibeti-fennsíknak azt a részét vizsgálta, ahol a mozgás a leglassabb, mert ez a törésvonal legvalószínűbb kialakulási helye. Azt gondolta, hogy ez a pont a völgy déli részén fekvő Pir Panjal vonulatainál lesz, ám kiderült, hogy az északi Zans, kar hegyláncnál van.
Az újabb helyszín miatt a korábban becsült nyolcvan kilométer helyett a törésvonal akár kétszáz kilométer kiterjedésű is lehet. Ez az egész Kasmír-völgyet megrázhatja, benne a másfél millió lakosú Srinagar városát. Ha a törésvonal hossza meghaladja a háromszáz kilométert, akkor egy kilences erősségű megarengés várható. A régió településeinek és lakosságának száma alapján ez akár 300 ezer ember halálát is okozhatja.
Bilham arra is felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi időben több kilences erősségű földrengés is kifogott a szeizmológusokon – pédául a 2011-es Tōhoku, amely hatalmas cunamit okozott Japánban. Ennek az az oka, hogy a kutatók a becsléseiket a korábbi rengések modelljeire alapozták, a geofizikai mérések helyett. Hozzátette, hogy szerinte a legrosszabb eshetőségekre kell felkészülni. A GPS adatokból azonban nem lehet megjósolni, hogy a karasztrófa mikor fog bekövetkezni.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.