Bence
11 °C
25 °C

A szén-dioxid-kibocsátás megvéd a jégkorszaktól

2012.01.09. 14:22 Módosítva: 2012-01-09 16:59:39

A globális felmelegedésért elsősorban a szén-dioxid-kibocsátást szokták hibáztatni, ami azonban újabb jégkorszakhoz is vezethet. A londoni UCL és a Cambridge Egyetem közös kutatása arra mutatott rá, hogy épp a szén-dioxid-kibocsátásnak köszönhetően nem következett még be egy újabb jégkorszak. A tanulmány teljes terjedelmében a Nature Geoscience szaklapban olvasható.

A jelenlegi holocén korszak körülbelül 11600 éve tart, de ezalatt nem következett be egy jégkorszak sem. A kutatók megállapították, hogy ez az időszak 600 évvel hosszabb a vártnál. A legutóbbi jégkorszaknak már be kellett volna köszöntenie, és ha a szén-dioxid szintje a levegőben nem lenne ilyen magas, ezer éven belül biztosan sor kerülne rá.

780 ezer évvel ezelőtt volt hasonló a klíma

A kutatók kiindulópontja az volt, hogy a sarkvidékek környékén nem egyforma a hőmérséklet-változás. Míg Grönland és az észak-atlanti térség átlaghőmérséklete gyorsabban zuhanna, addig az Antarktisz táján felmelegedést tapasztalhatnánk. Ez a fluktuáció akkor lenne megfigyelhető, ha a növekvő jégtáblákból akkora jéghegyek születnének, amiknek a hőmérséklete képes lenne felborítani az óceáni áramlatokat. Az ehhez hasonló hőmérsékleti anomáliák egy újabb jégkorszak kiindulópontjának is tekinthetők.

Chronis Tzedakis, a UCL kutatója és kollégái a Föld jelenlegi mutatóit vizsgálták, figyelembe véve az átlaghőmérsékletet és a napsugárzás erejét. A kutatók egy, a mostanival párhuzamba állítható földtörténeti korszakot szerettek volna meghatározni, amit végül meg is találtak. A 780 ezer évvel ezelőtti Marine Isotope Stage 19 (MIS19) korszakban a Föld klímája és az asztronómiai körülmények a jelenlegihez hasonlóak voltak, leszámítva a szén-dioxid-kibocsátást, ami lényegesen alacsonyabb volt a jelenleginél.

A hőmérséklet továbbra is emelkedik

A kutatók úgy látták, hogy a besugárzás (a Föld felszínét elérő elektromágneses sugárzás) mértéke jelentős mértékben módosította a bolygó klímáját. A Föld Nap körüli pályájának módosulása a besugárzás megváltozásához vezet. Ez az egyik eleme annak a folyamatnak, amely – néhány tízezer év alatt – egy újabb jégkorszak kialakulását idézheti elő.

Az MIS19-korszakban a besugárzás szintje hasonló volt a XXI. századihoz, így a csoport munkához látott. A kutatók által felállított modell azt vizsgálta, hogy hasonló feltételek mellett mikor kezdődhet meg egy újabb lehűlés. A kapott eredményeket végül összevetették a holocén korszak időhatáraival.

Ha az MIS19-korszak analógiája pontos volt, és a kutatók a modellezés során nem vétettek hibát, a jégkorszakok közti átmeneti idő mostanában érne véget, mielőtt kezdetét venné az újabb jelentős lehűlés. A kutatók mindebből arra következtettek, hogy a szén-dioxid emissziója az, ami megakadályozza az újabb lehűlés kezdetét.

Egyes, korábban megjelent tanulmányokban más kutatók is megfogalmaztak már a fentihez hasonló észrevételeket. A kutatók azokban akkor is igyekeztek hangsúlyozni, hogy mindez nem jelenti azt, hogy félvállról vehetnénk a klímaváltozás következményeit.