A szöcskeegér az egyetlen egérfajta, ami előnyben részesíti a húst a zöldségekkel szemben. Az állat, dacára kis termetének, feltűnően agresszív, különösen akkor, ha a kölykeit kell védelmeznie: ilyenkor veszélyesebb állatoknak, például egy óriás százlábúnak is képes nekirontani.
A szöcskeegerek a vonyítással a vadászterületük határait szokták jelezni. A vonyítás talán nem a legmegfelelőbb kifejezés, a szöcskeegér vékony hangszálaitól legfeljebb egy erőteljes, jól hallható sipításra futja. Ezt a hangot hallatják akkor is, ha családjukat szeretnék figyelmeztetni a veszélyre, de – ahogy arra egy kutató, Brian Switek is rámutatott – elsősorban akkor vonyítanak, amikor gyilkolni készülnek.
Noha az egerek többnyire a gabonaféléket részesítik előnyben, a szöcskeegerek elsősorban a ragadozók közé tartoznak. Gyakran saját maguknál nagyobb élőlényeket is megtámadnak: táplálkoznak rovarokkal, skorpiókkal, gyíkokkal, és néha más egerekkel is. Étrendjük kilencven százaléka más állatokból áll, gabonafélékre és egyéb táplálékokra csak akkor fanyalodnak, ha nagyon éhesek.
Annak ellenére, hogy a szöcskeegerek ragadozók, az állkapcsuk felépítése nem igazán különbözteti meg őket növényevő társaiktól. Hogy mi lehet a kettő közti különbség, az a mai napig vita tárgyát képezi.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.