Márta, Flóra
17 °C
27 °C

Az Elsevier enged a lázadó kutatóknak

2012. 03. 05. 00:50
| Módosítva: 2012. 03. 05. 00:50
A holland kiadóóriás Elsevier többé nem támogatja a kutatási eredményekhez való szabad hozzáférést ellenző amerikai törvényjavaslatot, és árengedményeket ígér bizonyos matematikai szakfolyóiratokra. A Research Works Act beterjesztői vissza is vonták a nagy vitákat kiváltó javaslatot az amerikai kongresszusban.
elsevier logo highres

A tudományos szaklapokat kiadó holland Elsevier hét elején bejelentette, hogy jövőre csökkenti a matematikai szakfolyóiratok árát, és nem támogatja tovább az amerikai kongresszusban és a világ  tudósai között nagy vitákat kiváltó Research Works Act törvényjavaslatot. Mindkét bejelentés annak a bojkottnak köszönhető, melyet a kiadó lapjaiban ingyen publikáló matematikusok indítottak, és amelyhez mára több mint 7700 kutató csatlakozott. A mozgalom a kiadót igazságtalan üzletpolitikája és a tartalmak szabadságát korlátozó törvények iránti elköteleződése miatt támadja. A bojkotthoz csatlakozó kutatók megtagadták, hogy publikáljanak a kiadó lapjaiban, illetve szerkesszék vagy bírálják az azokban megjelent tanulmányokat. A mozgalomhoz magyar kutatók is csatlakoztak, sőt a bojkottot elindító 34 matematikus egyike Lovász László, az ELTE kutatója, Wolf-díjas, Kiotó-díjas, Bolyai-díjas tudós.

Február 27-én David Clark és Laura Hassink, az amszterdami székhelyű Elsevier Fizikai Tudományok részlegének alelnökei nyílt levelet küldtek a világ matematikusainak, amelyben kifejtik, hogy a kiadó jövőre változtatni fog a matematikai szaklapok árazásán, és kiszélesítik a szabad hozzéférésű tanulmányok körét is. Állításuk szerint a változtatásaik között vannak teljesen új kezdeményezések is, de a többin már régóta dolgoztak.

Engedmény a matematikusoknak

A levél szerint a kiadó célja, hogy az általuk kiadott fő matematikai folyóiratokban a jövő évtől 11, vagy annál kevesebb dollárba kerüljön egy cikk. Így egy tanulmány olcsóbb lenne, mint a legtöbb egyetem, néhány tudományos társaság, és a kiadó kereskedelmi versenytársai kiadványainak tartalma. „Ahol ennél drágábbak a lapok, ott csökkenteni fogjuk az árainkat” – ígérik az alelnökök.

Az Elsevier ezenkívül szabaddá tette a hozzáférést 14 fő matematikai szakfolyóirat olyan archív cikkeihez, amelyek négy évnél régebben jelentek meg, egészen 1995-ig visszamenőleg, amikor a kiadó elkezdte online publikációs tevékenységét. „Minden, ezekben a lapokban most és jövőben kiadott tanulmány szabadon olvasható lesz egyszer, előfizetőknek és nem előfizetőknek egyaránt” – írja az Elsevier. A szabad hozzáférésű lapok listája megtalálható itt, az ingyenes archívumok listája pedig ezen a linken.

Engednek is, meg nem is

A kiadó viszont nem tért ki részletesen a kutatók bojkottját kiváltó, a mozgalom  The Cost of Knowledge (A tudás ára) nevű honlapján megfogalmazott második alapproblémára. Eszerint az intézmények kénytelenek csomagban megvásárolni a számukra szükséges folyóiratokat, mivel így kedvezőbb áron juthatnak hozzájuk. A lapcsomagokkal viszont az a gond, hogy egyrészt így is nagyon drágák, másrészt rengeteg olyan újságot tartalmaznak, amelyeket aztán kutatók vagy a hallgatók sohasem, vagy csak igen ritkán használnak. Az Elsevier egyelőre nem kínált megoldást a problémára, a levélben csupán annyit közöltek, megértették, hogy a mostani módszer nem megfelelő az intézményeknek.

Pedig dr. Kellermayer Miklós, a Semmelweis Egyetem rektorhelyettese szerint is ez az egyik legnagyobb probléma a kiadóval. A rektorhelyettes elmondta az Indexnek, hogy egy friss kimutatás szerint a Semmelweis Egyetem által megrendelt több mint 2000 lapból 154 olyan cím van, amelyet 300 alkalomnál többször töltenek le, tehát használnak. Ez az előfizetett folyóiratoknak mindösssze 6,8 százaléka, és a 100 alkalomnál többször letöltött lapok is csupán a megrendelt címek 16 százalékát teszik ki.

Kellermayer Miklós a kiadó magyarországi képviselőjétől úgy tudja, hogy az Elsevier a tudományoslap-kiadás piacának a 25 százalékát fedi le. Eszerint létezik alternatíva a publikálásra, az egyetem mégsem szívesen mondaná fel 2013-ig érvényes szerződését az Elsevierrel, hátha addig jobb alkupozícióba kerülnek. Erre van esély, hiszen az eddigiekkel ellentétben most komoly összefogás történt.

Sok lúd disznót győz

Az Elsevier a honlapján azt is közzétette, hogy visszavonják a támogatásukat a Research Works Act nevű törványjavaslattal kapcsolatban. A javaslat az államilag támogatott kutatások tudósainak tiltotta volna meg, hogy szabad hozzáférésű folyóiratokban akarjanak publikálni.

elsevier boycott poster

Az Elsevier a közleményében azzal indolkolta a döntést, hogy a törvényjavaslat ellentmondott a kiadó azon elveinek, miszerint a messzemenőkig támogatja a tudományos irodalomhoz való szabad és alacsony díjú hozzáférést. Viszont utána kifejtik, hogy a továbbiakban is ellenezni fognak minden olyan javaslatot, amelyet szerintük a kiadókkal történő egyeztetés nélkül alkotnak meg. Ilyennek tartják a Federal Research Public Access Act nevű törvényt is, amely a kutatási eredmények közkinccsé tételét támogatná.

A Research Works Act beterjesztői a kongresszusban néhány órával az Elsevier közleménye után visszavonták magát a  törvényjavaslatot is. „Az amerikaiak megérdemlik, hogy hozzáférjenek azoknak a kutatásoknak az eredményeihez, amelyeket az adójukból finanszíroztak. A párbeszédnek folytatódnia kell a kutatók ás a kiadók között, a javaslatunk pedig nem nyújtana ehhez segítséget” – visszakozott Darrell Issa és Carolyn Maloney, a Research Works Act két korábbi támogatója.

Ez még csak a kezdet

Timothy Gowers, a bojkottot elindító cambridge-i matematikus Google+ profilján reagált a bejelentésekre. „Ezek üdvözlendő változások, de egyáltalán nem változtatják meg a kiadói szféra módszereit. Még akkor sem, ha szerintük ez csak a kezdet” – fogalmazott. Gowers ezzel az Elsevier azon ígéretére utalt, miszerint létrehoznak egy tudóstanácsot a matematikusoknak, így egyeztetnék a kutatóközösség igényeit a kiadói módszerekkel.

A matematikusnak igaza van abban, hogy ezek a változások nem oldják meg az egész problémát, hiszen a bojkotthoz csatlakozó több mint 7700 tudós csupán egy kis része matematikus – igaz, ők indították el a mozgalmat. Nekik engedni, és néhány matematikai szaklap árát csökkenteni nem jelent megoldást a többi kutatónak és az anyaintézményeiknek. Nem csoda, hogy a bojkotthoz csatlakozók száma még mindig nő.