Egyre több az emberi eredetű földrengés

Látványosan megnövekedett az utóbbi években a földrengések száma az Egyesült Államok középső részén működő olyan olaj- és gázkutak környékén, amelyek a talajba ürítik a szennyvizüket – figyelmeztetnek a kutatók, akik szerint ez az eljárás a geológiai törésvonalak elmozdulásával fenyeget.

A Richter-skála szerinti 3-as erősségű, vagy annál erősebb földrengések átlagos száma tavaly a 20. századi átlag hatszorosára nőtt az Arkansas, Colorado, Oklahoma, Új-Mexikó és Texas államokat felölelő térségben - mutattak rá az amerikai földtani intézet (USGS) kutatói a tanulmányukat röviden összegző írásukban, amelyet az Amerikai Szeizmológiai Társaság szerdai San Diegó-i találkozóján ismertetnek.

Az összefoglaló nem hozza egyértelműen összefüggésbe a területen észlelt földrengések számának növekedését a helyi olaj- és gázkutak úgynevezett hidraulikus kőzetrepesztéses technológiájával, amelynek során vízszintes fúrásoknál vízzel és vegyi anyagokkal bombázzák a föld alatti kőzeteket, hogy felszínre hozzák a bennük megbúvó földgáztartalékokat.

A szakemberek ugyanakkor rámutattak, hogy az eljárás, illetve az egyéb energiakitermelési módszerek során keletkező szennyvíz, amelyet a talajba ürítenek, meghatározó szerepet játszhat a geológiai törések elmozdulásában, és ennek nyomán a földrengések kialakulásában.

Annak ellenére, hogy a szeizmikus mozgásokban tapasztalt változás majdnem biztosan az emberi tevékenység számlájára írható, pontosan meg kell tudnunk határozni, hogyan állnak összefüggésben a kitermelési módszerek változásával, vagy az olaj- és gázfeldolgozás arányával – írták összefoglalójukban.

Az USGS adatai szerint 1970-től 2000-ig a Richter-skála szerinti hármas, vagy annál erősebb rengések száma évente 21 volt, 2001 és 2008 között pedig 29-re növekedett. A következő három évben jóval látványosabb volt az emelkedés: 2009-ben ötven, 2010-ben 87, míg tavaly már 134 esetet regisztráltak a térségben.

„Erősen kételkedünk benne, hogy mindez valamilyen természetes folyamat része. A természetben ugyanis csak az utórengések esetében találkozhatunk ilyen fokú növekedéssel, vagy olyan vulkanikus környezetben, ahol a magmatikus tevékenység miatt gyakoriak a rengések" – mondta az UGSG szakértője a konferencián. Ma már pontosan meg tudják határozni a hármas, vagy erősebb rengések helyét a szeizmológusok, és a műszereken kirajzolódó hullámok alapján a rengések mélységét is. Az ember által előidézett földrengések pedig az egészen sekély 70 kilométeres mélységig keletkező rengések közé tartoznak.