Zsanett, Janka
17 °C
27 °C

Számítási felhő és többmagos processzor lesz az autókban

2012.04.18. 15:53
Kiváló konferenciát tartott a Simonyi Szakkollégium kedd délután a BME körülbelül másfél ezer hallgatójának, akik első kézből ismerkedhettek meg az autóipar, a szoftverfejlesztők és a távközlési gyártók aktuális projektjeivel.

Izzadságszagú történet a műveltség megszerzése, de nagyon szórtakoztató – ezekkel a szavakkal nyitotta meg a Simonyi Konferenciát a fővédnök Vajta László, a BME dékánja. Ez azonban csak félig volt igaz az ismeretterjesztő konferenciára, amely erőlködés nélkül volt szórakoztató az elejétől a végéig. A jó előadókon túl talán annak is szerepe volt a közönség ébren tartásában, hogy a témákat csak teremváltással lehetett végigkövetni, tehát húszpercenként körülbelül százötven ember felpattant, és átnyomult a másik előadóba.

A Simonyi Konferencia fő célja a hallgatók és az ipar közti kapcsolat erősítése, de itt tilos állásra és alkalmazottakra vadászni. A több évtizedes tapasztalttal rendelkező fejlesztők praktikáikat és trükköket, valós ipari igényeket, technológiai trendeket mutatnak a hallgatóknak. Hátha sikerül őket meggyőzni, melyik szakirányt válasszák, hová menjenek gyakornoknak, és a későbbi állásbörzén kinél érdeklődjenek.

Felhőben fut az autó

„Mindenki izgatottan figyeli a híreket, hogy mikör jönnek a villanyautók és a megfizethető hibridek, mert már nagyon érzehető a benzinár emelkedése" – mondta Gadó Péter, az Evosoft fejlesztőcég eCar projektjének vezetője. A konferenciát megnyitó előadásban arról beszélt, hogy az autóknak miként kell átalakulniuk, ha benzin helyett áramot akarunk használni.

Képernyőfotó 2012-04-18 - 3.50.54 PM.png

Alapjaiban kell újratervezni az autókat, hogy azok teljesen az elektromos meghajtásra legyenek kihegyezve. Az nem elég, hogy kiveszik a motort és a benzintartályt, és berakják a helyükre az akkumulátorokat, mondta a szakember. Az átalakulás a vezérlőelektronikát is nagyban érinti, és itt van az Evosoftnak is feladata. Gadó szerint egyre összetettebbek az autók, és a komplexitás könnyen a növelésének gátjává válik. Ez történt a kábelekkel is, amikor egy autóba már több kilométer kábelt kellett beépíteni, és erre adtak választ a buszrendszerek. Ma azonban már egy nagyobb limuzinban hetven különféle vezérlő van, és már ez az architektúra is akadályozza a fejlődést.

Az új megoldás egy központi vezérlő lesz, amiben integrálódnak a funkcionalitások, és megint egyszerű lesz az autók rendszere. Gadó Péter érdekességként elmondta, hogy az autók nem lesznek teljesen önállóak, bizonyos feladatokat központi rendszerek a számítási felhőben végeznek majd el, és nagyobb szerepet kapnak a szoftverek. Mindezek miatt fokozottan figyelni kell a biztonságra, és Gadó szerint az autógyártóknak át kell majd venniük a repülőiparban alkalmazott megoldásokat.

Százmillió üzemóra alatt egy hiba

Azt már a következő előadó, a ThyssenKrupp céget képviselő Naszádos László mondta el, hogy milyen biztonsági követelményeknek kell megfelelni az autóalkatrészek gyártásakor – jelenleg is. A cég kétszáz mérnöke a kormánymű programozásával foglalkozik, amiben két súlyos hiba lehet: az önkormányzás (amikor az autó a sofőr szándéka ellenében kormányoz), és amikor blokkol a kormánymű.

A rásegítést kilowattos motor végzi, ami simán kitekeri a sofőr kezéből a kormányt. Naszádos elmondta, hogy az előírások szerint 100 millió üzemóra alatt lehet egy hiba, és ma egy elektronikai meghibásodásnak kisebb a valószínűsége, mint annak, hogy eltörik a kormányrúd. Rendszereikben kétmagos processzort használnak, de nem azért, hogy jobban fusson az Angry Birds, hanem a redundancia miatt. A vezérlő mindkét magon átfuttatja ugyanazt a feladatot, és egy ellenőrző rendszer megnézi, hogy megegyeznek-e a kiadott információk, mondjuk egy perifériára küldött adat, vagy egy beállítás. Ha nem egyeznek, akkor leáll a rásegítés, mert valami nincs rendben.  

Profik is tudnak hibázni

Ritka az olyan konferencia, ahol még este hat órakor is ébren tudják tartani a közönséget, de a LogMeIn előadói kezükben tartották a dolgokat, többször megnevettették a közönséget. Persze jó volt a témaválasztásuk, őszintén vallottak a fejlesztés során elkövetett hibáikról. (Előadásuk az általam kihagyott, felhasználói interfészekről szóló sorozatba illett, amin szó volt a Windows 8 új Metro felületéről és más varázslatos interfészekről.)

A régimódi felület nem volt egyértelmű
A régimódi felület nem volt egyértelmű

Juhász György az IT Reach nevű szoftverükről beszélt, ami nevével ellentétben nem érte el a célközönségét: 100 érdeklődőből csak 18 jutott el a regisztrációs folyamat végére. Viszonylag olcsón, 27 egyetemista segítségével százezer forintból felderítették a hibákat, amik simán átmennek a minőségbiztosítási vizsgálaton, mert nem műszaki jellegű problémák. Csupán azt nem vették figyelembe, hogy a jövőbeni felhasználóik miként viselkednek.

Kiderült például, hogy egy online próbaverzióhoz az emberek nem akarnak telefonszámot megadni, a kezelőfelületről egyáltalán nem derült ki, hol lehet letölteni a szoftvert, és a program elindulásakor nem derült ki, hogy melyik számítógép lesz vezérelve, és néhány júzer a jelszó megadásánál kizárta magát a gépéből.

Az egyszerűség nagyon fontos
Az egyszerűség nagyon fontos

A programot újratervezték, átnevezték, és végeredmény egy olyan letisztult felület lett, ami nyomokban sem emlékeztet az eredeti próbaverzióra. A bemutatóval arra akarták felhívni a figyelmet, hogy nagyon fontos odafigyelni a használhatóságra. A Join Me nevű szoftver példáján pedig Németh Ádám azt is bemutatta, hogy tanultak a hibából, és ma már a legapróbb részletekig megtervezik a szoftverek interfészét.