Farkas
2 °C
11 °C

Ötzié lehet a világ legrégebbi vérmintája

2012.05.02. 17:40
| Módosítva: 2012.11.15. 12:52

Ötzi 5300 éve, a kora rézkorban élt; övé a világ legrégebbi, épségben fennmaradt holtteste. A gleccsermúmiára 1991 szeptemberében bukkant két német turista 3210 méteres magasságban, az Olaszország és Ausztria határán lévő Ötz-völgyi Alpokban.

A kutatók Albert Zink professzor, a bolzanói Múmiakutató Intézet igazgatójának irányításával, atomerő-mikroszkóp (AFM) segítségével vizsgálták Ötzi nyílvessző ütötte hátsebének szöveteit. A mikroszkóp képalkotása a felületet pásztázó tű és a felület atomjai között fellépő erő mérésén alapul, és nanoméreteres skálán készít felvételeket. A tudósok ezeken felfedezték olyan testeket, amelyek alakja a vörösvérsejtek benyomott korongjára emlékeztetett. Zink megjegyezte, hogy más analitikai módszert is alkalmaztak, igyekezve kizárni annak a lehetőségét, hogy pollenek vagy baktériumok lenyomata lenne látható a felvételeken.

A kutatók az úgynevezett Raman-spektroszkópiát alkalmazták kiegészítő eljárásként. A színképelemzési módszer lényege, hogy a lézerfénnyel megvilágított mintáról visszaszóródó fény hordozza a kémiai információt. A szórt fényt a műszer detektora és jelfeldolgozó egységei alakítják olyan Raman-spektrummá, amely csak a vizsgált anyagra jellemző. Az eljárás kimutatta a hemoglobin és a fibrin, vagyis a véralvadási folyamat kulcsszereplőinek jelenlétét az Ötzi hátán lévő sebben. Ez azt jelenti, hogy Ötzi sebesülése után nem halt meg azonnal.

Zink elmondta, hogy a fibrin csak friss sebben van jelen, majd lebomlik, így nem állja meg a helyét az a korábbi feltételezés, hogy Ötzivel azonnal végzett volna a nyílvessző. Azt is hozzátette, hogy az 5300 éves vérminták megegyeznek a jelenkoriakkal. Zink érdekesnek tartja, hogy a vörösvérsejtek ilyen sokáig fennmaradhatnak, és reméli, hogy a továbbiakban elemezhetik Ötzi enzimjeit, proteinjeit és immunrendszerét is.

Rézkor volt rossz helyen

Ötzit megtalálása óta vizsgálják a tudósok a legkorszerűbb módszerekkel, hogy megismerjék életének és halálának körülményeit. A kutatók megállapították, hogy a kora rézkori vadász halálakor 45 éves lehetett, testmagasságát 160 centiméterre, súlyát 50 kilogrammra becsülik, vércsoportja pedig nullás volt. Erőszakos halált halt, a hátán, a bal lapocka alatt behatoló nyílvessző okozta végzetét. Olasz régészek, akik 2010-ben megvizsgálták Ötzi gyomrának és megtalálási helyének pollentartalmát, arra a következtetésre jutottak, hogy nem ott halhatott meg, ahol a maradványait megtalálták.

A februárban közzétett DNS-vizsgálatok adatai arról tanúskodnak, hogy Ötzi barna szemű volt, tejcukor-érzékenységben szenvedett és hajlamos volt a szív- és érrendszeri betegségekre. A jégember volt a Lyme-kórt okozó Borrelia nevű kórokozó első ismert hordozója is.