Stefánia
-1 °C
1 °C

Tíztonnás lehetett az orosz meteor

2013.02.15. 07:52
| Módosítva: 2014.01.09. 17:28
Elnémuló mobilok, betört ablakok, beomlott gyár maradt azután a meteor után, ami pénteken csapódott Oroszország felett a légkörbe. Több száz a sérültek száma, legalább hárman súlyosan megsebesültek. Az esemény nem hozható összefüggésbe a péntek estére várható földsúroló kisbolygóval.

Magyar idő szerint péntek hajnali 5 óra körül meteor csapódott a Föld légkörébe az Urál-hegység dél részén található Cseljabinszk felett – írja a Reuters. A jelenség szemtanúk szerint nagy fénnyel és hangos robbanással járt, a meteor fényes pászmát húzott az égen, erről többen felvételt is készítettek. Az orosz katasztrófavédelem is megerősítette, hogy meteor érte el a Föld légkörét, amely félig elégett még a levegőben, majd megsemmisült. Az első beszámolók még meteorzáporról szóltak.

Ritka jól dokumentált eset

„Egy darab meteorit érte el a Föld légkörét, a robbanás azt sejteti, hogy felrobbant a test, és több darabra esett szét” – magyarázta Sárneczky Krisztián, az MTA kisbolygókutatási asszisztense, a Magyar Csillagászati Egyesület üstökösök szakcsoportjának vezetője. „Amíg nem találják meg ezeket, nem lehet biztosat mondani a meteoritról. Az is előfordulhat, hogy a meteorit több darabra robbant, de csak egy érte el a földet.” Több ilyen eset is előfordult már az utóbbi években, hogy a felrobbant darabok közül csak egyet találtak meg. A csillagász még hozzátette, hogy ritkán látni ilyen jól dokumentált becsapódást, nagyon sok információval szolgálhat a kutatóknak.


Meteoreső Oroszországban nagyobb térképen való megjelenítése

A meteor elrepült a város felett és a nagyjából egy kilométerre lévő tóba zuhant – mondta Mikhail Jurabinszk Cseljabinszk polgármestere. A meteor darabjait nemcsak Cserjabinszkban észlelték, hanem Tyumen, Kurgán, Szverdlovszk régiókban és Kazahsztánban is több, nem azonosított tárgy csapódott be. Kazahsztán északi részén például két meteordarabot keres a helyi katasztrófavédelem.

Az orosz tudományos akadémia délután megerősítette, hogy egy meteor lépett a Föld atmoszférájába. Az égitest nagyjából 54 ezer kilométer/órás sebességgel haladt és a felszín felett 30-50 kiométerre darabokra esett szét. Az akadémia szerint nagyjából tíztonnás lehetett a meteor. A katonaság jelentése szerint hat méter széles krátert találtak a környéken, amit a meteorit becsapódó darabjai okozhattak.

A RIA-Novoszty hírügynökség szerint senki nem halt meg a meteorzáporban, de több épületben károk keletkeztek, sok ablak betört, és a szilánkok megsebesítettek több embert. Hivatalos források szerint az ezret is meghaladja a sebesültek száma, közülük 34-en szorulnak kórházi ellátásra.

Megszólaltak a riasztók

Cseljabinszk központjában érezni lehetett, hogy megremegnek az épületek, és több autóriasztó is megszólalt. Egy cinküzem teteje 600 négyzetméteres területen beomlott, a mobiltelefonok átmenetileg nem működtek. A város honlapján a becsapódás után arra kérték a helyieket, hogy mindenki vigye haza a gyerekeit az oktatási intézményekből, és egyelőre ne menjenek az utcára, amíg a háttérsugárzási vizsgálatok be nem fejeződnek.

A meteor megijesztette a helyi lakosságot, több településen növelték a rendőrjárőrök számát. „Teljes volt a pánik, az emberek nem tudták, mi történik, körbejárták a környező házakat, hogy megtudják, minden rendben volt-e. Egy hatalmas villanást láttunk, amit mennydörgésszerű robaj követett” – mondta egy szemtanú. Egy másik lakos arról számolt be, hogy egy idős asszony kiabálni kezdett, hogy itt a világ vége.

A jelenség után nem sokkal a vészhelyzetek minisztériuma hivatalosan is közölte, hogy nem repülő, hanem meteor okozta a jelenséget, és nem okozott fennakadást sem a légi közlekedésben, sem a fontosabb erőművek működésében. Az orosz atomenergiaügynökség jelentése szerint minden normálisan üzemel, az energiaellátás folyamatos, nincsenek fennakadások. A cseljabinszki önkormányzat szóvivője szerint mintegy százezer háztartásban esett kár.

Nincs köze a kisbolygóhoz

A korai hírek szerint 10 kilométeres magasságban volt egy nagy robbanás, de több szemtanú szerint történt becsapódás is, vagyis meteoritdarabok érték el a földet. Jekatyerinburgban, 200 kilométerre Cseljabinszktől egy szemtanú úgy látta, a meteor nyoma a földig ért. Később hivatalos források közölték, hogy a meteorit egy darabja Szatkinszk körzetben hullott le, 80 kilométerre Cseljabinszktól.

Többen összefüggésbe hozták a jelenséget a 2012 DA14 jelű, körülbelül 50 méteres kisbolygóval, ami magyar idő szerint péntek este fogja 27 ezer kilométerre megközelíteni a Földet – azaz közelebb lesz, mint több műholdunk. Sárneczky Krisztián szerint a meteoritnak semmi köze a kisbolygóhoz, teljesen más irányból érkezett, csak véletlen időbeli egybeesésről van szó.

A NASA szóvivője is megerősítette, hogy a két jelenségnek semmi köze egymáshoz. Stece Cole elmagyarázta, hogy az oroszországi meteorhoz hasonló égitestek viszonylag gyakran kerülnek a Föld légterébe, de általában az óceánba vagy lakatlan területekre esnek. A mostani különlegessége éppen abban rejlik, hogy lakott terület felett észlelték. Arról nem tudott nyilatkozni, hogy a csillagászok előzetesen észlelték-e a meteoritot. Mivel a meteoritok sokkal kisebbek az aszteroidáknál vagy üstökösöknél, nagyon nehéz észrevenni őket, általában nem jön figyelmeztetés, hogy keresztezik az Föld útját.

A NASA számításai szerint legalább hússzor több energia szabadult fel a meteorit felrobbanásakor, mint a hirosimai atombomba felrobbanásakor. A meteorit széthullásakor okozott robbanás ereje 300-500 kilotonnás atomtöltet robbanóerejének felelt meg. A  meteorit mintegy 15 méter átmérőjű volt, óránkénti 64 ezer kilométeres sebességgel hatolt be a légkörbe, és 19-24 kilométeres magasságban hullott darabokra hatalmas robbanás kíséretében.

A tunguszkai esemény

A történelem, de akár az elmúlt száz év alatt is többször jegyeztek fel meteorzáporokat, a legnagyobbak ezek közül kisebb-nagyobb pusztításokat végeznek. Talán a legismertebb ilyen jelenség Szibériában történt 1908. június 30-án. Reggel hét óra után pár perccel Szibéria középső részén, a Köves-Tunguszka és a Léna folyók között, éles hangjelenség kíséretében hatalmas tűzgömb tűnt fel az égen. A jelenséget több száz kilométeres távolságból is látni lehetett, és aki látta, kivétel nélkül biztos volt benne, hogy eljött a világvége, főleg amikor néhány ezer méteres magasságban a tűzgolyó felrobbant.

tunguska-wkwp-002
Leonyid Kulik híres fotója 1927-ből a tungusztikai meteor becsapódási helyéről.

A robbanás erejét ma öt és harminc megatonna közé becslik a szakértők (ez a hirosimai atombomba több százszorosa), a rá következő földrengést pedig a Richter-skála (amit csak 17 évvel később találtak fel) szerint ötös erősségűnek. A robbanás kétezer négyzetkilométeres területen tarolta le a tajgát, becslések szerint nyolcvanmillió fát tépett ki a földből. Az első tudományos expedíció a világháború és az orosz forradalom miatt csak 19 év múlva merészkedett a helyszínre. Gyufaszálszerűen széthajigált, kidőlt fákat találtak, de becsapódás nyomát, krátert az azóta arra járt kutatók sem leltek.

Az eseményre nem találtak pontos magyarázatot, de valószínűnek tűnik, hogy egy meteor ütközött a Földnek. A kutatók azóta sem találtak krátert, ami arra utalhat, hogy még a légkörben megsemmisült a meteor. Ugyanakkor túl nagy volt a pusztítás ahhoz, hogy egy ekkora méretű meteor egyszerűen megsemmisüljön a levegőben. Egy 2007-es expedíció szerint a Cseko-tó volt a becsapódási kráter.

Pusztító meteorok

A Föld története során több olyan meteor érte el a Földet, amely igazán nagy pusztítást végzett, a legismertebb ezek közül a dinoszauruszokat kipusztító becsapódás 65 millió évvel ezelőtt. A legújabb kutatások szerint a becsapódás közvetlenül felelős a dinoszauruszok kihalásáért, az aszteroida egy nagyjából száz mérföld, vagyis 160 kilométer átmérőjű krátert hozott létre a Mexikói-öbölben.

A legnagyobb, meteorbecsapódás okozta kráter a Földön a Dél-Afrikában található Vredefort; egyben ez az egyik legrégebbi is, a korát kicsivel több, mint kétmilliárd évre becsülik a geológusok. Az öt-tíz kilométeresre becsült meteor óránként kétszázezer kilométeres sebességgel ütközött a Földnek, és száz kilométer átmérőjű mélyedést robbantott ki belőle.

Vredefort Dome STS51I-33-56AA
Műholdkép a Vredefort-kráterről. Jól látni a dupla perem ívét az északnyugati részen.

A Chicxulubnál nagyjából másfélszer nagyobb volt eredetileg a Kanadában található Sudbury-medence alapjául szolgáló kráter. Amikor a tíz kilométeresre becsült meteorit 1,85 milliárd évvel ezelőtt belecsapódott, 250 kilométer átmérőjű, 15 ezer méter mély nyomot hagyott maga után. Akkoriban még éppen csak kezdték kiszorítani a fotoszintetizáló baktériumok az anaerob organizmusokat (olyan lények, amelyeknek nincs szükségük oxigénre, sőt az halálos méreg számukra), így a földi élővilág primitív, de annál szívósabb képviselői túlélték a katasztrófát.

Az Index2-n követhetik az eseménnyel kapcsolatos twiteket és reakciókat, véleményüket az #oroszmeteor hashtag használatával oszthatják meg.

Felfedeznéd Portugáliát?

Itt a remek alkalom, hogy megismerd. Beszámolók, fotók - böngéssz!

Varázslatos Szicília

Baboci2006 felhasználónk jóvoltából vadonatúj fotók segítségével visszatérhetsz a nyárba!