Árpád
3 °C
12 °C

Szabad szemmel látható üstökös jön

2013.02.20. 10:35

A legfrissebb előrejelzések szerint a PANSTARRS-üstökös március közepétől szabad szemmel is látható égitest lehet a nyugati látóhatár közelében, az alkonyati égen. Csaknem tizenhat szűk esztendőnek kellett eltelni ahhoz, hogy ismét reménykedhessünk: hazánkból is szabad szemmel, könnyen és hosszabb időn keresztül megfigyelhető üstököst láthatunk. Idén két komoly esélyes is van, a C/2011 L4 (PANSTARRS) és a C/2012 S1 (ISON) üstökösök. 1997 tavaszán a Hale-Bopp látszott utoljára kitűnően, azóta voltak ugyan szépséges üstökösök, de 2007-ben a C/2006 P1 (McNaught) és 2011 decemberében a C/2011 W3 (Lovejoy) üstökösök megfigyelése sem volt kedvező számunkra.

Ignacio Diaz Babillo csodálatos felvétele február 17-én készült Buenos Airesből. Az üstökös széles, sárgás csóvája porból áll, de a fej körül látható zöldes korona arra utal, hogy gázok is nagy mennyiségben szabadulnak fel az üstökös magjából. Mivel az anyagkibocsátás március 10-éig még nőni fog, igen szép látványban lehet részünk március közepén.
Ignacio Diaz Babillo csodálatos felvétele február 17-én készült Buenos Airesből. Az üstökös széles, sárgás csóvája porból áll, de a fej körül látható zöldes korona arra utal, hogy gázok is nagy mennyiségben szabadulnak fel az üstökös magjából. Mivel az anyagkibocsátás március 10-éig még nőni fog, igen szép látványban lehet részünk március közepén.

NASA legfrissebb közleménye szerint a C/2011 L4 (PANSTARRS)-üstökös szabadszemes láthatóságához fűzött reményeink valóra válhatnak, ugyanis az üstökös legnagyobb fényessége a +2 és +3 magnitúdójú csillagokéhoz lesz majd hasonló március közepén. Ez kissé elmarad a korábban előre becsült +1, esetleg 0 magnitúdótól – úgy tűnik a Nap felé közeledő üstökös gáz- és porkibocsátási aktivitása valamelyest lecsökkent –, de még így is jól látható lehet március első napjaitól a nyugati alkonyati égbolton.

Mivel a megfigyeléshez szükség lehet észlelési gyakorlatra, érdemes felkeresni valamelyik közelünkben működő bemutató csillagvizsgálót, ahol segítenek megtalálni a Naphoz viszonylag közel, de azért biztonságos távolságban látszó üstököst. Az égitest jelenleg csak a déli féltekéről látható, de nagyjából március 8-ától már hazánkból is érdemes keresni a napnyugta utáni órában.

Az égitest március 10-én éri el napközelpontját, ekkor 0,302 csillagászati egységre megközelíti csillagunkat, vagyis a Merkúr távolságán belülre kerül. Mi a távolodó, és reményeink szerint az erős napsugárzás hatására igencsak aktív üstököst figyelhetjük meg. Talán egészen április közepéig szabad szemmel is látható marad, utána pedig még hónapokig megfigyelhetjük távcsővel. Az üstökös története azonban nem ma kezdődött.

Az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet piszkéstetői obszervatóriumának 1 méteres RCC teleszkópjával még 2012 májusában Tóth Imrének sikerült megfigyelnie az egy évvel korábban a Hawaii-szigetek egyik obszervatóriumából felfedezett PANSTARSS-üstököst. Az R (vörös) szűrővel készített CCD felvételekből egy animációt állított össze. Az üstökös látszólagos égi mozgását úgy érzékelteti az animáció, hogy az üstökös mindig a kép közepén marad és a háttércsillagok mozognak ehhez képest.

Az üstökösnek már csóvája is volt, de annak iránya az oppozíciója közelében lévő üstökösnél a Földről nézve kifelé, a Nappal csaknem ellentétes irányban volt. Ezért a csóva látszólag rövidnek mutatkozott, jóllehet a térben már nagy távolságra elnyújtott lehetett. Az üstökös a megfigyelések idején a Skorpió csillagképben tartózkodott, így a felvételeken a nyári égbolt tőlünk nézve viszonylag alacsonyan delelő részén készültek.

A piszkéstetői megfigyelések idején a közeledő üstökös a kisbolygók fő-övének peremvidékén járt. Naptávolsága mintegy 4,50 csillagászati egység, földtávolsága pedig 3,50 csillagászati egység volt. A felvételeken az üstökös kómája mintegy 15-20 ívmásodperc látszó átmérőjűnek mutatkozott, ami a kométa földtávolságát figyelembe véve mintegy 38-50 ezer kilométer valódi átmérőnek felel meg, tehát már a nagy naptávolság ellenére is már igen aktív volt az üstökös magja.

Mai ismereteink szerint 2013-ban tehát két fényes, szabad szemmel is jól látható üstökösben gyönyörködhetünk, így ez az esztendő valóban az üstökösök évének ígérkezik. A témáról a Kulin György Csillagászati Szabadegyetem keretében 2013. február 26-án hallhatunk bővebben a Polaris Csillagvizsgálóban, továbbá a TIT Budapesti Planetáriuma új műsorként márciustól bemutatja Nyerges Gyula Az évszázad üstököse? című műsorát.