Pandora, Gabriella
6 °C
15 °C

Ritka robbanással keletkezett galaxisunk legfiatalabb fekete lyuka

2013.02.21. 15:57

A NASA Chandra röntgenműhold új megfigyelései alapján a legfiatalabbnak gondolt tejútrendszerbeli fekete lyukat egy ritka szupernóva-robbanásból származó, erősen aszimmetrikus maradvány tartalmazza. Az eredményeket részletező szakcikk az Astrophysical Journal c. folyóiratban jelent meg.

A W49B jelű szupernóva-maradvány távolsága mintegy 26 ezer fényév, a robbanás pedig, melynek eredményeként létrejött, a Földről nézve körülbelül ezer évvel ezelőtt következett be. A kutatást vezető Laura Lopez (Massachusetts Institute of Technology, MIT) szerint a W49B maga nemében az első a Tejútrendszerben, szülőcsillaga ugyanis nem a megszokott módon fejezte be életét.

w49b
Fotó: NSF/NRAO/VLA / Chandra

A nagytömegű csillagok esetében a nukleáris üzemanyag elfogyásakor a mag összeroskad, olyan folyamatok láncolatát elindítva, melyek gyakorlatilag azonnal szupernóva-robbannásban kulminálnak. A legtöbb esetben az explózió szimmetrikus, azaz a csillag által ledobott anyag irány szerinti eloszlása többé-kevésbé egyenletes. A W49B esetében azonban a robbanást elszenvedő (forgó) csillag pólusainak irányában az anyag sokkal nagyobb sebességgel távozott, mint az egyenlítője mentén. Így lefolyását, illetve a maradvány alakját leginkább a forgástengely mentén kilőtt jetek szabták meg.

A kataklizma törmeléke most a röntgenben, de más hullámhosszakon is fényesen ragyog. A különböző elemek mennyiségének és maradványbeli eloszlásának meghatározása lehetővé tette, hogy azt összehasonlítsák a csillagrobbanások modelljeinek jóslataival. Vasat például csak a maradvány felében találtak, más elemek - például a kén és a szilícium - viszont minden részében jelen vannak, ami aszimmetrikus robbanásra utal. Enrico Ramirez-Ruiz (University of California at Santa Cruz) szerint ezt az is alátámasztja, hogy a W49B több hullámhossz-tartományban végzett megfigyelés alapján is más maradványoknál sokkal elnyúltabb és elliptikusabb.

A kutatócsoport azt is vizsgálta, hogy milyen típusú kompakt objektum keletkezhetett a szupernóva-robbanás után. A legtöbb esetben a nagytömegű csillagok explóziója egy gyorsan forgó neutroncsillagot eredményez, melyet gyakran a röntgen- vagy rádiópulzusai alapján lehet detektálni, de az is előfordul, hogy a röntgenemisszióban nincsenek pulzusok. A W49B maradványban az adatok leggondosabb elemzése sem mutatott ki neutroncsillagra utaló jeleket, ezért a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a felrobbant csillag helyén egy fekete lyuk maradt vissza. Ha valóban ez a helyzet, akkor Daniel Castro (MIT) szerint a W49B különleges lehetőséget nyújthat egy fiatal fekete lyuk keletkezési körülményeinek tanulmányozására.

A W49B robbanásához hasonló, jetek által hajtott csillagexplóziókat a gammavillanásokkal (GRB) is kapcsolatba hozzák. Bár GRB-ket - amelyek a feltételezések szerint szintén fekete lyukakat eredményeznek - eddig csak távoli galaxisokban figyeltek meg, és nincs is bizonyíték arra, hogy a W49B szupernóvája gammavillanást produkált volna, lehettek olyan tulajdonságai, melyek átfedést mutatnak a GRB-k megfelelő jellemzőivel.