Árpád
3 °C
12 °C

Ezért hosszú nyakúak a dinoszauruszok

2013.02.26. 14:39

A Földön valaha élt legnagyobb élőlények a hosszú nyakú, hosszú farkú dinoszauruszok, a szauropodák voltak. A növényevő dinoszauruszok nyakhossza elérhette a 15 métert, azaz hatszor akkora volt, mint a jelenlegi leghosszabb nyakú állat, a zsiráf nyaka, és ötször olyan hosszú, mint bármely más, a Földön valaha élt állatfajé. A ma élő állatok között a felnőtt zsiráfbikának van a leghosszabb nyaka, amely akár 2,4 méterre is megnőhet. Más, ma élő állatnál ennek fele a lehetséges nyakhossz, például a strucc nyaka elérheti az egy métert.

Az angliai Bristoli Egyetem kutatói – összehasonlítva a szauropodák anatómiáját a dinoszauruszok legközelebbi jelenleg is élő rokonaival, a madarakéval és a krokodilokéval – annak jártak utána, hogy miért fejlődött ki ilyen hosszú nyak a dinoszauruszoknál. A kutatók a témával foglalkozó tanulmányt a PeerJ című tudományos szakfolyóirat februári számában közölték.

Táplálkozás és szexepil

A Michael Taylor vezette kutatócsoport úgy találta, hogy a szauropodák nyaka számos jellegzetességgel bír. Ezek egyike, hogy az állatok nyakának 60 százalékát levegő alkotja. Csontjaiknak egy része ugyanolyan könnyű, mint a madarak csontjai. Az izmok, inak, ínszalagok oly módon helyezkednek el a nyakcsigolyák körül, ami segíti az egyensúly megteremtését, és sokkal hatékonyabbá teszi a nyak mozgását. A dinoszaurusz hatalmas törzse és négy lába szintén a nyak stabilitásának megteremtését segítette, szemben például a zsiráffal, amelynek relatívan kicsi a törzse, illetve a struccal, amely két lábon fut.

A szauropodáknak 19 nyakcsigolyájuk van, ellentétben a mostani összes emlőssel, amelyeknek legfeljebb hét van, és ez korlátozza a nyak méretének a kifejlődését. Ez alól egy kivétel van, a tengeritehenek rendjéhez tartozó lamantin.

A szauropodáknak kicsi, könnyen alátámasztott fejük volt. Ezek a dinoszauruszok nem rágták meg az élelmet, és ezért nem volt szükség pofára sem, hogy a szájukban tárolhassák az ennivalót: egyszerűen lenyelték azt, amit bekaptak, majd a gyomruk lebontotta a táplálékot.  A szakemberek feltételezik, hogy a szauropodák és más dinoszauruszok a madarakhoz hasonlóan vették a levegőt, azaz a friss levegő szüntelenül áramlott a tüdejükbe, ahelyett, hogy az emlősökhöz hasonlóan beszívták és kifújták volna a levegőt. Ez segítette őket abban, hogy az életfontosságú oxigén a hosszú nyakon át a tüdőbe jusson.

A szakemberek három elmélettel magyarázzák, hogy miért fejlődött ki az őslényeknél ilyen hosszú nyak. Az egyik szerint azért, hogy a mai zsiráfhoz hasonlóan képesek legyenek a lombkoronát legelni. A másik szerint arra használták nyakukat, hogy a libákhoz hasonlóan lépésről lépésre legeljenek a hatalmas mezőkön. A tudósok lehetségesnek tartják azt is, hogy a hosszú nyakra a szexuális vonzerő miatt volt szükség, ám Taylorék nem találtak erre utaló bizonyítékot.