Vulkánok lassítják a felmelegedést
További Tudomány cikkek
- A nem őszinte viselkedésformák átszövik mindennapjainkat
- Magyar fejlesztés forradalmasíthatja a napelemparkok telepítését
- Eddig ismeretlen fajokat és hegyeket is találtak a víz alatt és a víz fölött is
- Van, aki még a szekrény hátuljában árválkodó bögrét is megsajnálja
- Olyan meleg az összes óceán, hogy kifehérednek a korallok
A vulkánkitörések eredményeként légkörbe kerülő kén-dioxid, nem pedig az ipari környezetszennyezés lassítja le a Föld felmelegedését - állapították meg amerikai kutatók új tanulmányukban. Ryan Neely, a Coloradói Egyetem szakembere, a tanulmány vezető szerzője doktori tanulmányai keretében azt kutatta, miért nem melegedett a szakértői előrejelzéseknek megfelelően a Föld légköre 2000 és 2010 között.
Parányi védőpajzs
A kén-dioxidot a természetben vulkánok bocsátják ki, illetve ipari folyamat mellékterméke, mivel a szén és a kőolajszármazékok elégetése során is kén-dioxid keletkezik. A kén-dioxid parányi részecskéi a Föld felszínéről az atmoszférának 19-32 kilométer magasságban lévő sztratoszférikus aeroszol rétegébe jutnak, ahol a kémiai reakciók nyomán kénsav és víz részecske lesz belőlük, amelyek visszaverik a napfényt a világűrbe, hűtve a Föld légkörét.
Korábbi megfigyelések alapján a sztratoszférikus aeroszolok növekedése 2000 óta körülbelül 25 százalékkal ellensúlyozta a globális felmelegedést, amelyet a tudósok szerint az emberi üvegházhatású gázkibocsátás okoz. "Az új tanulmány bizonyítja, hogy a kicsi és közepes vulkánokból kiszabaduló gázok lelassítják a bolygó felmelegedését" - magyarázta Ryan Neely.
A Geophysical Research Letters szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek a légkörbe jutó kén-dioxid eredetéről két korábbi kutatás ellentmondó eredményeit akarták tisztázni. Az amerikai légkörkutató intézet (NOAA) szakemberei által 2009-ben készített tanulmány szerint ez a kén-dioxod mennyiség az indiai és kínai ipari tevékenység terméke. A 2011-ben készített másik tanulmány a vulkánikus kitöréseket tette felelőssé.
Mostani tanulmányukban a szakemberek a stratoszférikus aeroszolréteg optikai vastagságában bekövetkezett változások hosszú távú méréseinek adatait vették alapul. 2000 óta az optikai vastagság 4-7 százalékkal növekedett, ami azt jelenti, hogy még kevésbé átlátszó, mint az előző években. Neely kutatócsoportja szuperszámítógépen futtatott szimulációk segítségével tudta elkülöníteni a szénégetésből származó aeroszolok és a vulkánkitörésekből származó gázok hatását, ez alapján derült ki, hogy a tűzhányók hatása erősebb.
Változó hatás
A vulkanikus gázkibocsátás hol kisebb, hol nagyobb mértékű, segíti a bolygó hűtését vagy fűtését, de az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázkibocsátás folyamatosan nő - magyarázta a professzor.