Egy új műszerrel összegzik a földkéreg mozgásáról érkező adatokat, amelyeket műholdak gyűjtenek már évtizedek óta. Az így kialakított térképek nyomon követhetik a geológiai kockázatokat.
Az alattunk lévő föld nem mindig stabil, vannak olyan régiók, ahol süllyed például bányászat, földrengés vagy természetes gázkitörések miatt. Máshol pont hogy emelkedik például vulkáni tevékenység vagy tektonikus mozgások miatt. Ezeket vizsgálni eddig nem volt egyszerű, főleg a nehezen megközelíthető területeken.
A műholdak azonban már hosszú évek óta figyelik a Föld felszínét, akár milliméteres pontossággal is meg tudják mondani, hogyan változott a felszín. Az új Wide Area Processorral (WAP) most arra vállalkoztak, hogy a kijelölt területekről összeszedje és feldolgozza a fellelhető adatokat. A módszerrel országnyi térképeket lehet alkotni.
Az egyik első nagyobb feldolgozott terület Görögország volt, nagyjából 360 gigabájtnyi nyers adatot dolgoztak fel, amelyet az ERS-1 és -2 műholdakról kaptak. A WAP több mint tíz év adatait dolgozta fel és talált olyan területeket, amelyek tíz millimétert süllyedtek ez idő alatt.
A legnagyobb süllyedést Athén, Lárisza és a Korinthoszi-öbölnél tapasztalták. De voltak vegyes területek is, például Szaloniki környékén süllyedést és emelkedést is mértek. A fenti ábrán látni, hogyan változott a különböző területeken a földfelszín, kékkel jelölik azokat a részeket, ahol emelkedett a talaj, pirossal, ahol süllyedt.
A WAP következő feladata egy kontinensnyi terület adatainak feldolgozása lesz. A két említett műholdnak köszönhetően az adatok az 1990-es évektől a rendelkezésre állnak, a feldolgozás azonban időbe telik.