Izsó
14 °C
29 °C

Agykutatóé a Bolyai-díj

2013.05.26. 18:58
Vasárnap este az akadémián átadták a magyar tudományos közélet egyik legrangosabb elismerését, a Bolyai-díjat. A kétévente kiosztott díjat idén Nusser Zoltán agykutató, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Celluláris Idegélettan Laboratóriumának vezetője kapta.

A Bolyai-díj idei díjátadó ünnepsége vasárnap este hatkor kezdődött a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A díjazott, Nusser Zoltán nevét Szabó Gábor, a Bolyai-díj kuratóriumának elnöke jelentette be. Szabó beszédében többek közt kiemelte az agykutató munkájában tetten érhető interdiszciplinaritást, és azt, hogy Nusser számos külföldi ajánlat ellenére az itthoni karriert választotta. A 44 éves Nusser Zoltán a Bolyai-díj eddigi legfiatalabb díjazottja.

A kutatónak Áder János köztársasági elnök adta át az elismerést. Az elnök úgy fogalmazott, hogy egy tudós folyton új utakat keres, és a tudomány igazi értelme nem az erőforrások birtoklásáról szól, hanem korábban ismeretlen erőforrások feltárásáról. Áder szerint a tudományos pálya ugyanakkor kitartást igényel, az érvelés fegyelmét, számos önként vállalt kötöttséget - mégis szabadságot és inspirációt ad. "Csak az emberi agy képes arra, hogy megértse és feltárja saját működését" - utalt beszéde végén Áder a díjazott szakterületére.

"A korábbi díjazottakat látva számomra nem kérdés, hogy a legrangosabb magyar elismerést kaptam meg" - mondta köszönőbeszédében Nusser, aki közvetlen kollégáinak és diákjainak is megköszönte a közös munkát, ami a díjat megelőzte. "A tudományt, az ismeretlen megismerését tartom a legnemesebb emberi cselekedetnek" - írta a díj emlékkönyvébe.

Az idegrostok térképésze

Nusser Zoltán 1968 októberében született Bonyhádon, itt végezte el az általános és a középiskolát is. 1987-ben felvételt nyert a budapesti Állatorvostudományi Egyetemre, ahonnan sikeres diplomázás után 1992-ben az Oxford Egyetem Hertford College-a vette fel doktoranduszai közé. Ott Somogyi Péter professzor irányítása alatt tanult neurobiológiát, és 1995-ben az Oxfordon szerezte meg a PhD címet. Doktori munkájával elnyerte az első Glaxo-Wellcome díjat, amelyet a legjobb PhD dolgozatnak ítél oda az angol Brain Research Association.

Tanulmányai befejezését követően a Londoni Egyetem (University College London) Gyógyszertani Tanszékén Stuart Cull-Candy professzor irányítása alatt tanult idegélettant. 1998-tól Los Angelesben a Kalifornia Egyetem Neurológia Tanszékén folytatta élettani kutatásait Módy István professzor laboratóriumában Wellcome International Travelling Research Fellow-ként. Kaliforniai évei alatt elnyerte a Chansellor’s Award for Postdoctoral Research díjat, amellyel az egyetem rektora a legjobb posztdoktoriális kutatót díjazta.

Nusser 2000 nyarán hazatért Magyarországra, ahol az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében (KOKI) megalapította a Celluláris Idegélettan Laboratóriumot. Ezután is több rangos ösztöndíjat nyert el, 2002-ben pedig megszerezte az MTA doktora címet. Ugyanebben az évben megkapta a Közép-Európai Tehetségkutató Alapítvány Talentum 2002. évi Akadémiai díját, 2004-ben az Osztrák Tudományos Akadémia Ignaz L. Lieben díját, 2006-ban a Federation of European Neuroscience Societies FENS/Boehringer díját és az MTA Akadémiai díját, 2007-ben pedig a svájci Bebiopharm Life Science díjat. 2007-ben 38 évesen az MTA levelező tagjának, majd 2013-ban az akadémia rendes tagjának választották. 2012-ben a Magyar Köztársaság Széchenyi Díjával ismerték el munkásságát.

Az elmúlt 19 évben Nusser Zoltán több mint ötven nemzetközi konferenciaelőadást és tanszéki szemináriumot tartott a világ húsz országában. Az elmúlt nyolc évben tíz nemzetközi pályázaton nagyjából kétmilliárd forintnyi összeget nyert a kutatásai támogatására. Kutatási területe főként az idegsejtek közti kapcsolatok, információáramlások sejtszintű és molekuláris szintű feltérképezése, eredeti közleményeinek száma 54.

Agykutatásban jók vagyunk

Magyarország legalább egy évszázada erős agykutatásban, a nagy elődök – többek között Schaffer Károly, Grastyán Endre vagy Szentágothai János – örökségét sok tehetséges kutató vitte tovább. Magyarországon a KOKI a legjelentősebb agykutatói központ, az intézetet vezető Freund Tamás – aki maga is Bolyai-díjas – nemzetközi hírű agykéregkutató.

Külföldön is számos kiváló agykutatónk dolgozik, például az Amerikában élő Buzsáki György, aki a már említett Somogyi Péterrel és Freunddal együtt két éve megkapta az agykutatás egyik legnagyobb presztízsű elismerését, az egymillió euró összdíjazású Brain Prize-ot.

Üzletemberektől kutatóknak

A kétévente átadott Bolyai János Alkotói Díj az első jelentős magánkezdeményezésű tudományos elismerés Magyarországon 1945 óta, az ehhez kapcsolódó alapítványt 1998 májusában magánvagyonukból hozták létre magyar üzletemberek: Karsai Béla, Lantos Csaba, Várkonyi Attila és a díj kezdeményezője, Somody Imre. 2001-ben Alexander Brody író-reklámszakemberrel egészült ki az alapítók köre, 2009-ben pedig védnökként csatlakozott a kezdeményezéshez két magyar származású tudós, Oláh György Nobel-díjas kémikus és John Lukacs történész. A díjjal eleinte ötvenezer adómentes euró járt, az összeget 2009-ben százezerre emelték.

Az alapító okirat szerint a Bolyai-díjat olyan magyar állampolgárságú, illetve magyar származású tudós kapja, aki nemzetközi mércével is kimagasló eredményt ért el a kutatás, fejlesztés, a tudományos utánpótlás nevelése, illetve ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén. A díjazottról egy független, az adott alkalomra felkért 15 tagú bizottság dönt, amelynek elnöke a mindenkori köztársasági elnök, hét tagot az MTA delegál, hetet pedig a Bolyai-díj Alapítvány alapítói. Az idei bizottságban több korábbi Bolyai-díjas is helyet kapott.

A Bolyai-díjat első alkalommal Freund Tamás kapta 2000-ben. 2002-ben Roska Tamás elektronikai mérnök-kutatót díjazták, két évvel később Bor Zsolt lézerfizikust. 2007-ben Lovász László matematikus kapta az elismerést, 2009-ben Ritoók Zsigmond ókorkutató, klasszika-filológia professzor (ő volt eddig az egyetlen, aki a társadalomtudományokat képviselte), legutóbb, 2011-ben pedig Perczel András biokémikus.

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!