A Kobuk-völgyi Nemzeti Parkban, Kiana településtől mintegy 36 kilométerre, a Anchorage-tól 800 kilométerre északnyugatra feltárt településen annak idején mintegy 200 ember élhetett, valószínűleg a térség regionális székhelye volt. A falu már az 1700-as évek végén, 1800-as évek elején létezhetett.
Doug Anderson északi-sarkköri kutatásokra szakosodott régész elmondta, soha nem látott ehhez hasonló leletet több mint 50 éves pályafutása során. A házakat alagutak hálózata köti össze. "Néhány más térségben találtunk olyat, hogy két házat kötött össze alagút, de ehhez hasonlót soha. Azokban a térségekben a házak kicsik voltak, az itt feltárt gigantikus méretű házakhoz képest."
A feltárt épületek, alagutak gerendázatát lucfenyőből készítették, a házai falai vályogból voltak, a helyiség középen tűzgyújtásra kialakított helyet találtak. A régészek arra utaló jeleket is láttak, hogy a falu lakói kutyákkal éltek együtt. Emberi maradványokra is bukkantak, egy gyermek és egy törött lábú férfi csontvázára.
Egy inuit eszkimó, Thomas Jackson az AP amerikai hírügynökségnek elmondta, hogy édesanyja gyermekkorában mesélt nekik arról, hogy őseik abban a térségben éltek egy régi faluban. A régészek most azt akarják kideríteni, hogy építhették az alagutakat, mert semmilyen építőeszköz nyomaira nem bukkantak a feltárt leletek között.