Bence
10 °C
25 °C

Levadászták a kémnek nézett magyar gólyát

2013.09.06. 11:17

A múlt hét végén Egyiptomban elfogták Ménest, egy magyar gólyát, akit jeladója miatt kémkedéssel vádoltak a helyi hatóságok. Akkor egy éjszakát a helyi rendőrörsön töltött. Az egyiptomi természetvédelmi szervezetek három nappal később sikeresen elengedték egy Asszuántól délre található, természetvédelmi oltalom alatt álló szigeten.

Ménes, a jeladós gólya Asszuán közelében
Ménes, a jeladós gólya Asszuán közelében
Fotó: MME

A madár adója az elengedést követően a napelemeknek köszönhetően megfelelően feltöltődött, és újra kezdett sugározni. A küldött adatokból látszott, hogy a várt viselkedés szerint kisebb távolságokat repülve továbbra is a térségben maradt, ahol táplálkozással készült fel az újabb vonulási szakaszra.

Haitham Ibrahim, a gólya mentésében részt vevő Egyiptomi Környezetvédelmi Ügynökség (EEAA) munkatársa viszont csütörtökön arról tájékoztatta a gólya jelölését végző Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet (MME), hogy Ménest a szigeten élő egyik család levadászta és megette.

A helyszínen Ménes jelölőgyűrűjét és a még mindig aktív, tehát újra felhasználható jeladóját sikerült a családtól megszerezni. Az egyesület most azon dolgozik, hogy az eszköz mielőbb visszakerüljön Magyarországra.

A madarak vonulási útvonalán elhelyezkedő országokban továbbra is jellemző a madarak sport- és fogyasztási célú vadászata. A Ménest elfogyasztó núbiai népcsoport egyike a madarakra is vadászó, napi táplálékukat kényszerűségből vadászattal is kiegészítő közösségeknek. Ez a Földközi-tenger térségében jelentős természetvédelmi problémát okoz olyan európai uniós tagállamok esetében is, mint amilyen Olaszország és Málta. A Szahara térségében a madárpusztítás hátterében jelentős részben a szegény lakosság húshoz jutásának igénye áll, melynek kapcsán még nagyobb nehézségekbe ütközik a vonuló madarak védelme.

A fehér gólyák esetében az ilyen veszélyforráshoz az is hozzájárul, hogy a hazai állomány szinte száz százaléka lakott területeken, az ember közvetlen közelében költ, ahol madaraink a hazai védettségnek köszönhetően biztonságban és táplálékbőségben élnek. Különösen a Méneshez hasonlóan rutintalan (idei fiókaként az első vonulását végző) gólyák esetében jellemző, hogy a hazai jó tapasztalataik alapján a vándorlási útvonalon sem kerülik, sőt, keresik az ember közelségét, ahol az évezredes madárvadászati gyakorlattal rendelkező törzsek könnyű prédájává válnak. Ezek közül az egyik legismertebb, és továbbra is igen hatékony módszer a dobóbot, amivel a repülő madarakat is képesek elejteni.

Az MME szerint, bár az eset szomorú, a vonuló madarakra, különösen a nagyobb testűekre a legnagyobb veszélyt kontinensünkön az elektromos hálózat jelenti. Ménes két, szintén jeladóval felszelt testvére és fajtársa Európát sem tudta elhagyni, mindkét madár halálos áramütésben pusztult el.