Egy tanulmány szerint a jó ütemérzék összefüggésben lehet a nyelvi készségekkel is. A tanulmányt készítő kutatócsoport megfigyelte, hogy azok, akik jobban teljesítenek az ütemérzéket igénylő teszteken, jobb neuronválasszal reagálnak a beszédhangokra is. Az eredmények arra utalnak, hogy a zenei képességek fejlesztésével más készségeink is fejlődésnek indulhatnak.
A szerzők a Journal of Neuroscience-ben leírták, hogy a ritmusérzék szorosan kapcsolódik a nyelvhez. Nina Kraus, az Auditory Neuroscience Laboratory munkatársa szerint az ütemre mozgás egy olyan alapvető készség, amit nemcsak a táncparketten lehet hasznosítani, hanem a nyelvtanulásban is.
A kutatók több mint száz tinédzsert kértek meg arra, hogy ütemesen csettintgessenek egy metronóm ritmusára; a teljesítményüket a reakcióidejük pontossága alapján értékelték. A kísérlet közben a résztvevők agyhullámait is figyelték egy elektroenkefalográffal. Az eredmények azt sugallják, hogy a jobb zenei képzésben részesült önkéntesek jobban reagálnak a beszédhangokra, míg a rosszabb ritmusérzékűeknél ez a reakció rosszabb volt.
Nina Kraus elmondta, hogy a gyengén olvasóknál több problémát okozott a csettintgetéshez hasonló motorikus készségek elsajátítása, ezért kevésbé pontosan követték az ütemet. A beszédnek és a zenének közös jellemzője, hogy mindkettőnek megvan a saját ritmusa, ami könnyebbé teszi az értelmezésüket. További érdekesség, hogy az alanyok agyhullámai megegyeztek a rögzített hanghullámokéval: ha visszajátszanák az agyhullámokat, az úgy hangzana, mint a felvett hang.
Kraus szerint az eredmények arra utalnak, hogy az olvasáshoz szükséges készségeket a zenei tapasztalat csak javíthatja. John Iversen, aki a San Diegó-i Kalifornia Egyetemen azt tanulmányozza, hogyan reagál az agy a zenére, úgy látja, a mostani kísérlet újabb bizonyítéka annak, hogy a zenei-ritmikus készségek összefüggnek a más, nem zenei területhez kapcsolódó készségek javulásával.