Sámuel, Hajna
12 °C
23 °C

Megaraptorral támad a Giganotosaurus

2013.09.25. 12:47
Hat év szünet után visszatértek a dél-amerikai dinoszauruszcsontvázak a Természettudományi Múzeumba, így aki 2007-ben lemaradt a Tyrannosaurusnál is nagyobb Giganotosaurusról, most végre bepótolhatja. A szeptember 28-án megnyíló Patagónia óriásai vándorkiállítást a zsibongó gyerekhordák inváziója előtt, félkész állapotban mutatták be a sajtónak.

Spielberg 1993-as Jurassic Parkja legalább annyit ártott, mint használt a paleontológiának. Behozta például közönségkedvencnek a Velociraptorokat, letaszítva ezzel a trónról az addigi legnépszerűbb dinót, a Tyrannosaurus rexet. Spielbergék azonban egy percig sem törődtek azzal, hogy a raptorok valójában kicsi, tollas jószágok voltak, nem pedig szuperintelligens, falkában támadó mini Allosaurusok.

„A Jurassic Park egy nagyszerű sztori. A részleteiben szinte minden igaz, mégsem működik együtt az egész. A megmaradt dinoszaurusz DNS-ekből valószínűleg soha sem fogunk tudni összerakni egy őshüllőt, még egy a mamutot sem sikerült, pedig annak a húsa is megmaradt a csontja mellett Szibériában"  szomorít el bennünket a félkész kiállítást bemutató Főzy István főmuzeológus „A gyerekek mindig megkérdezik, hogy ilyen tojásokból ki tudjuk-e kelteni a dinoszauruszokat. De sajnos mindig azt kell mondanom nekik egy könyves analógiával, hogy ez pont olyan lehetetlen feladat lenne, mintha kitépnénk egy lapot az Egri csillagokból, kis papírdarabokra vagdosnánk a mondatait, majd a szavakat találomra egymás mellé téve próbálnánk kitalálni a regény teljes cselekményét. Persze mindig hozzáteszem, hogy ez csak egy példa, nehogy feldarabolják az Egri csillagokat.”

Támad a Megaraptor

Örök gyerekként mi is fájlaltuk, hogy nem két nagy Tyrannosaurus csontváz fogadja a látogatókat a múzeum előterében, mint a Jurassic Parkban, de hamar kiderül, hogy az argentinok kifejezett kérése volt, hogy a kiállítási anyag együtt legyen bemutatva, ne külön termekbe elszórva. Érdekesség így is akadt bőven, rögtön ott van például a bejáratnál kommandózó Megaraptor, aminek láttán még Spielberg is hátraszaltót ugrott volna örömében, ha nem évekkel a Jurassic Park után, 1997-ben találják meg, és nem lenne a mai napig vitatéma, hogy a hüllőkre vagy a madarakra hasonlító dinók csoportjába kell-e sorolni (azaz hogy az Allosauridák, a Carchosauridák vagy a Megalosauridák rokona-e).

Az mindenesetre már kézzelfogható tény, hogy a 9 méter hosszúra is megnövő Megaraptor rendelkezett a dinóevolúció legbrutálisabb fegyverével: 45 centis karmai voltak. Ezek ráadásul nem is a lábujjain nőttek, mint a Jurassic Park kamuraptorjainál, hanem a mellső végtagjából, amit a paleontológusok szerint késként mélyesztett az áldozata húsába, miután az egy tonnájával ránehezedett.

A Tyrannosaurus rex trónkövetelője

Nehéz elképzelni ezek után veszedelmesebb őshüllőt a Megaraptornál, pedig a kiállításon kettő is akad: egy Giganotosaurus-pár, akik épp egy négylábú Rebbachisaurus kerítenek be. Főzy szerint nem volt egyértelmű egy ilyen meccs a 100 millió évvel ezelőtti kréta korban: a Rebinek becézett, 20 méter magas békés növényevők ha bedühödtek, a nagyon hosszú és nagyon vékony farkukat többmázsás ostorként használva csaptak oda a ragadozóknak, akár fel is dönthették őket. Márpedig a Giganotosaurusok a T. rexekéhez hasonló, csökevényes mellső végtagjukkal nem tudták tompítani az esést, így ha elvesztették az egyensúlyukat, az súlyos sérülésekkel is járhatott.

A Giganotosaurusnak valószínűleg nem volt ellenfele a korai kréta korban, legfeljebb ha egy magányos példányra rátámadt az ugyanekkor élő élő Megaraptorok hordája. A Giganotosaurusok 14 méteresre nőttek meg, azaz magasabbak voltak még a rettegett Tyrannosaurusoknál is, de hogy a két külön evolúciós úton kifejlődő csúcsragadozó összecsapása melyikük győzelmével végződött volna, sosem tudjuk meg. A T. rexek Laurázsia őskontinensén, a mai Észak-Amerika területén éltek, míg a Giganotosaurusok déli Gondwanán, egyfajta külvilágtól elzárt, bennszülött fajként. Ezért is számít a patagóniai lelőhely a paleontológusok Mekkájának: még a 2000-es évek végén is találtak itt olyan fajokat, amelyek ellentmondtak az észak-amerikai, európai és ázsiai ásatásokon talált fosszíliák alapján felvázolt dinoevolúciós elméleteknek.

Újonc törpék az óriások között

Három olyan, nemrég felfedezett dinoszauruszt is láthatunk a mostani kiállításon, amelyek 2007-ben még nem voltak itt. Mindhármuk csontváza a dinók és a madarak rokonságát bizonyító lelet. A 90 millió évvel ezelőtt élt, kakas méretű, gyíkokra vadászó Buitreraptorok például a Velociraptorokkal és a madarakkal is közeli rokonságban álltak: gyíkokra vadásztak, megnyúlt orruk, üreges szegycsontjuk és szárnyszerű mellső végtagjuk volt.

Jóval békésebbek voltak a Patagopteryx névre hallgató, csirke méretű, elcsökevényesedett szárnyú, röpképtelen madarak, amik már kukacokkal és rovarokkal táplálkoztak. A tízkilós Alvarezsaurusoknál viszont már csak valószínűsítik a tollazat meglétét, ráadásul ennek a fajnak nem szárnyai, hanem apró mellső végtagjaik voltak, amelyeket hatalmasra nőtt karom ékesített. Ezt nem gyilkolásra használták, mint távoli rokonaik, a raptorok, hanem a fák kérgének leszaggatására és gyümölcsök feltörésére.

A szegény magyar dinó már senkit sem érdekel?

A szombaton nyíló patagóniai kiállítás a grandiózus és miniatűr csontmásolatok mellett gyerekbarát programokkal is várja a családokat. A dinómániás apróságok a tárlatvezetés után memóriajátékokat játszhatnak, tornasorba rendezhetik a tanultak alapján az őshüllőket, lábnyomokat és csigolyamaradványokat vizsgálhatnak, mint egy krétakori Dr. Csont. Sőt, néhány retródizájnban fröccsöntött műanyagfotelben még azt is kipróbálhatják, milyen lehetett magzatpózban ücsörögni egy dinótojás belsejében.

Főzi István, aki a Nopcsa báró és a Kárpát-medence dinoszauruszai című könyv szerzője is egyben, a tárlatvezetés végén szerényen arra is felhívta a figyelmünket, hogy Patagónia óriásainak csodálása közben jussanak eszünkbe néha azért a magyar dinoszauruszok is. Mert lehet, hogy a Komloszauruszok nem olyan hírhedtek és félelmetesek, mint Spielberg Velociraptorai, de legalább a mieink. És egy félemelettel föntebb ők is megtekinthetők a Természettudományi Múzeumban, a Hungarosaurusszal, a Bakonydracóval és a többi, egzotikumnak számító, Kárpát-medencei ősszigeteken kifejlődött dinoszaurusszal együtt.

2013 a dinoszauruszok éve

A Patagónia óriásai – Argentin dinoszauruszok című, nemzetközi összefogással megvalósuló interaktív kiállításon a világ legnagyobb és legöregebb dinoszauruszait ismerheti meg a közönség szeptember 28. és 2014. július 31. között a Ludovika téri Magyar Természettudományi Múzeumban, keddet kivéve minden délelőtt 10-től délután 6-ig. A felnőtt jegy 1950 forint, a 6-26 év közöttieknek év a 62 év felettieknek 1050 forint, 6 év alatt és 70 felett pedig ingyenes.