Ilona
16 °C
33 °C

Rengeteg víz van a Marson

2013.09.27. 09:46

Jelentősnek mennyiségben tartalmaz vizet a Mars talaja a Curiosity által vett minták elemzése alapján – jelentették be amerikai kutatók a Science című tudományos folyóirat legfrissebb számában.

A New York állambeli Rensselear Polytechnic Institute nevű felsőoktatási intézmény Laurie Leshin vezette kutatócsoportja szerint a víz kétszázalékos arányban van jelen a marsi talajban, amelyben említésre méltó mennyiségben szén-dioxidot, oxigént és kénvegyületeket is azonosított a vörös bolygón szolgálatot teljesítő rover.

Laurie Leshin szerint a felfedezés nem csak tudományos szempontból fontos. „Most már tudjuk, hogy bőséges és könnyen hozzáférhető víznek kell lennie a Marson. Amikor embert küldünk oda, bárhol gyűjthetnek talajt a bolygó felszínéről, csak fel kell melegíteniük, és máris lesz vizük” – fogalmazott.

A marsi egyenlítő közelében, a Gale-kráterben tavaly landolt Curiosity egy különleges berendezés, a SAM (Sample Analysis at Mars) segítségével 835 Celsius-fokra hevítette a vörös bolygó talajából gyűjtött mintát, amelynek elemzése egy olyan klór-oxigén kapcsolat jelenlétét is kimutatta, amely eddig csak a Mars magasabb szélességi fokainál volt ismert. A SAM emellett a hidrogén és a szén különböző variánsait (izotópokat) is vizsgálta a talajban. Az izotópkörnyezet szinte teljesen megegyezett a Mars légkörében lévővel, ami a talaj és a levegő közötti szoros kölcsönhatásra utal. A kutatók arra következtetnek, hogy a könnyű marsi talajt felkapja a szél, és végigsöpör az egész bolygón.

„A Marsnak van egyfajta globális rétege, egy olyan réteg, amely a felszíni talajból áll, és a gyakori porviharoknak köszönhetően kavarog, majd szétoszlik” – magyarázta Leshin. Egy adag ebből az anyagból olyan, mint egy mikroszkopikus marsi kőzetgyűjtemény. Ha az ember sok szemcsét vegyít, vélhetően pontos képet kap a jellegzetes Mars-kéregről. Bárhol is vizsgáljuk, az egész bolygóról tudunk meg valamit" – tette hozzá.

A víz jelenlétére egy Curiosity által szolgáltatott másik forrásból, mégpedig a rover által begyűjtött első kőből is következtet egy másik tudóscsoport. Tanulmányuk szintén a Science hasábjain jelent meg, és arról árulkodik, hogy a kő különbözött minden korábban ismert marsi kőtől. A piramis alakú vulkanikus kőzet – amely a Jake M nevet kapta – úgynevezett mugearit. Ez a vulkáni kő a Földön akkor keletkezik, ha víz van mélyen a felszín alatt.

Az Oregoni Állami Egyetem kutatói szerint a kő bár nem sziklaszilárd jele a víz jelenlétének a Mars felszíne alatt, mindenképp fontos információkkal szolgál arról, hogy a bolygó belseje különböző összetételű régiókból áll. „Talán a Mars soha nem elegyedett el úgy, mint a Föld a lemeztektonika és más folyamatok révén” – vélekedtek.