Erika, Bella
14 °C
26 °C

Higgs megnyerte a Nobelt, de elbújt

2013.10.08. 12:56 Módosítva: 2013-10-08 13:14:35
Staffan Normark, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia titkára kedden, magyar idő szerint 12 óra 45 perckor kihirdette a fizikai Nobel-díj idei nyerteseit. A szokásoknak megfelelően először svédül, aztán angolul mondta el, hogy 2013-ban Francois Englert és Peter Higgs a Higgs-bozon elméleti felfedezéséért kapta a Nobel díjat.

A hivatalos indoklás szerint a díjat egy olyan mechanizmus felfedezéséért kapták, ami segít megérteni, honnan származik a szubatomi részecskék tömege, és aminek létezését a Nagy Hadronütköztető ATLAS és a CMS kísérletei a közelmúltban gyakorlatban bizonyítottak is.

Bár a híres bozon végül Peter Higgs skót fizikusról kapta a nevét, a mechanizmust először két belga, Francois Englert és Robert Brout írta le 1964 augusztusában. Mivel Brout már meghalt, őt nem díjazták, ugyanakkor Peter Higgs 1964 októberében megjelentetett publikációjában beszélt először arról, hogy ahhoz, hogy Brout és Englert elmélete működjön, egy új típusú részecskére van szükség. A díjazott elmélet központi része annak a modellnek (a fizika standard modelljének), ami azt írja le, hogy épül fel a körülöttünk lévő világ.

Englert az első, technikai hibákkal nehezített interjúban elmondta, hogy szerinte a sötét anyag és a sötét energia lehet a következő nagy falat a fizika számára. Fogalma sincs, mit fog kezdeni a rá eső négymillió svéd koronával, és nagyon boldog, hogy megkapta a díjat. Englert elmondta, hogy ha beszél Higgsszel, mindenképp gratulálni fog neki a díjhoz.

Peter Higgst a bizottság nem érte el, az összes ismert telefonszámon megpróbálták elérni, és emailben is keresték, de a sajtótájékoztatóig nem sikerült kapcsolatba lépni vele. A Guardian tudományrovatának munkatársa úgy tudja, hogy Higgs nyaral, és valószínűleg csak ritkán kapcsolja be a telefonját. Egy másik pletyka szerint Higgs a médiaérdeklődés miatt bújt el, hiszen függetlenül attól, hogy ő kapja a díjat vagy sem, újságírók egész hada keresi meg minden évben.

„Hatalmas öröm, hogy megkaptam a díjat, és köszönöm a Svéd Tudományos Akadémiának. Szintén köszönöm mindenkinek, aki hozzájárult az új részecske felfedezéséhez, illetve a családom, barátaim és munkatársaim támogatását. Remélem, hogy ez a díj felhívja majd a figyelmet az olyan kutatások fontosságára, amik eredményeiből nem lehet azonnal gyakorlatban is felhasználható vívmányokat készíteni” – áll a Peter Higgs által a sajtótájékoztatót követően kiadott közleményben.

Arra a kérdésre, hogy a konkrét felfedezésért miért nem díjazták az LHC két kísérletének résztvevőit, a bizottság egy tagja azt mondta, hogy nem mondhatja el, pontosan mi hangzott el a döntéshez vezető viták alatt. Mint megjegyezte, alapvetően három dolgot kell figyelembe venniük a döntésnél: Alfred Nobel utasításait, a díj hagyományait és az idén beérkezett jelöléseket. A legnagyobb vita valószínűleg amiatt folyt, hogy a Nobel-bizottság hagyományosan inkább gyakorlati felfedezéseket szokott díjazni, elméleti munkáknak csak ritkán ítélik oda a kitüntetést.

Mi is ez az egész Higgs-izé?

Egy népszerű magyarázat szerint akkor tudjuk meg, mi is az a Higgs-bozon, ha elképzeljük, hogy Orbán Viktor belép egy Fidesz-KDNP-s politikusokkal teli terembe azzal a céllal, hogy elérje a túloldalon lévő ajtót. Ahogy elhalad az emberek mellett, arra ösztönzi a közelében állókat, hogy köré gyűljenek. Aki mellett elmegy, az a miniszterelnök felé fordul, akit otthagyott, az visszatér az eredeti tevékenységéhez. A köré gyűlő csoport miatt Orbán a szokásosnál nagyobb tömeget képvisel. A példában szereplő politikusok a Higgs-mező szerepét töltötték be, vagyis egy olyan térét, ami meghatározza a benne haladó részecskék tömegét, és ami átmenetileg eltorzul a benne haladó részecske környékén. Ez a torzulás (vagyis a felgyűlő politikusok) adja meg a részecske tömegét. Ez a (Higgs-)mező mindenhol ott van, és szükség is van rá, különben nincs semmi, ami egyben tartaná az univerzum anyagát. Kell azonban valami, ami közvetíti ezt a teret.

Ez a valami lesz a Higgs-bozon. Vegyünk most egy teremnyi átlagos politikust, és azt a helyzetet, amikor a terem egyik feléből terjedni kezd egy szaftos pletyka. Akik a kiindulási pont mellett állnak, megfordulnak, és továbbadják az információkat a közelükben állóknak, így kialakul egy emberekből álló hullám, ami aztán számtalan módon bejárhatja a szobát, elérheti a sarkokat, esetleg egy csoportba tömörülve, vonalban viheti végig az információt, a lényeg, hogy ez az összetartó erő is tömeget képvisel, és ezt az összetartó, közvetítő erőt nevezzük Higgs-bozonnak.

Egy óránál is hosszabb csúszás volt

Az eredetileg 11:45-re tervezett bejelentés egy órát csúszott. Ez idő alatt számtalan találgatás kapott lábra. A hivatalos közlemény szerint a Nobel-bizottság ülése húzódott el, mások szerint a nyertesek értesítésével volt probléma, volt, aki arra tippelt, hogy Peter Higgs nem kapcsolta be a telefonját, emiatt húzódott ilyen sokáig a kezdés. A Twitteren sokan arról beszélgettek, hogy milyen rossz választás volt az közvetítés alá a várakozás idejére bejátszott zene, a romantikus zongoraszó nem könnyítette meg az eseményt élőben figyelők dolgát.

A Nagy Hadronütköztető ATLAS elnevezésű kísérletének Marrakesben tartott találkozóján az emberek feszült teázással ütötték el az időt.

Érdekes információ, hogy ilyenkor nem egy korábbi döntést hirdetnek ki, hanem a sajtótájékoztató előtt kevéssel szavazzák meg az előzetes válogatás után fennmaradó jelöltek közül, ki is legyen a nyertes.

Egy éve kvantumoptikusok örültek

Tavaly a francia Serge Haroche és az amerikai David J. Wineland megosztva kapta az elismerést, a hivatalos indoklás szerint az „önálló kvantumrendszerek mérésével és manipulálásával kapcsolatos módszerek kidolgozásáért”.

Az akkori méltatás szerint a két tudós új korszakot nyitott a kvantumfizikai kísérletekben, amikor olyan kvantumoptikai vizsgálati módszereket dolgoztak ki, amivel a kvantumrészecskéket anélkül lehet megvizsgálni, hogy elpusztítanánk azokat.

Munkájuk új típusú, szupergyors, kvantumfizikán alapuló számítógép megépítéséhez vezethet el. A kvantumszámítógép talán ebben a században változtatja meg olyan radikálisan mindennapi életünket, ahogyan a klasszikus komputer tette az elmúlt században – áll a Királyi Akadémia közleményében.

1901 és 2012 között 106 fizikai Nobelt osztottak ki, ebből 46-szor volt egy díjazott, harmincszor kettő és huszonkilencszer három (a Nobel-díj szabályai szerint ennél több ember közt nem lehet megosztani a díjat). Kétszer kapta nő (Marie Curie and Maria Goeppert-Mayer), és a tranzisztorért és a szupravezetésért díjazott John Bardeen volt az egyetlen, aki duplázni tudott.

Nyolcmillió svéd korona

A nyolcmillió svéd koronával, vagyis nagyjából 270 millió forinttal együtt járó díjat, amit december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adnak át nekik Stockholmban.

Alfred Nobel tehetős svéd nagyiparos, a dinamit feltalálója 1895-ben írt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a tudomány és az irodalom kiválóságai, valamint azok, akik a legtöbb erőfeszítést teszik a békéért. Az alapító nem hagyott határozott instrukciókat a mindenkori Nobel-bizottságra. Utasításai szerint a díjat azoknak kell adni, akik az előző évben saját tudományterületükön „a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek”. Az „előző évben” kitételt már régóta nem tartja be a Nobel-bizottság, mivel évtizedek is eltelhetnek, mire kiderül, hogy egy kutatás mennyire értékes. Ezzel összefüggésben előfordulhat, hogy egy nagy horderejű felfedezés lekési a jelölési folyamatot, az ugyanis az átadást megelőző év végén kezdődik, és az adott év januárjának végéig tart.