Előd
7 °C
16 °C

Soha nem volt ilyen magas a szén-dioxid-koncentráció

2013.11.06. 17:45

Rekordot döntött az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja 2012-ben - jelentette be a Meteorológiai Világszervezet (WMO) főtitkára. A légköri szén-dioxid koncentrációja felgyorsult, 2012-ben elérte a 393,1 ppm (milliomod térfogatrész) arányt, ami azt jelenti, hogy a légkört alkotó gázelegy egymillió molekulájából 393,1 a szén-dioxid-molekula. Ez az arány 2,2 ppm-mel magasabb, mint a 2011-ben mért érték.

A globális felmelegedésért felelőssé tehető legfontosabb gázokról szóló éves jelentés - amelyet szerdán bocsátott ki a WMO - kimutatta, hogy a szén-dioxid koncentrációjának tavalyi növekedése meghaladta az előző évtized évi átlagos 2,02 ppm-es emelkedését. A metán és a nitrogén-oxid koncentrációja szintén meghaladta az előző évi csúcsot.

Az éves jelentés a kibocsátott gázok légköri, tehát nem a talaj közeli koncentrációját méri. A szén-dioxid a legfontosabb a mért gázok közül. Az emberi tevékenység révén a légkörbe kerülő mennyiségnek mintegy fele marad a légkörben, a többit a növények, a fák, a talaj és az óceánok szívják magukba.

Az iparosodás korának 1750-es évekbeli kezdete óta a légköri szén-dioxid sűrűsége a világon átlagosan 141 százalékkal emelkedett.

Michel Jarraud, a WMO főtitkára elmondta: az üvegházhatású gázok gyorsuló növekedése megnehezíti, hogy a globális felmelegedés 2 Celsius-fok alatt maradjon. Ez az a szint, amelyben a 2009-es koppenhágai ENSZ-klímakonferencián az országok megállapodtak.

Idén májusban a szén-dioxid légköri koncentrációja meghaladta a szimbolikus 400 ppm-es szintet, azonban a WMO adatai alapján a globális éves átlag csak 2015-ben vagy 2016-ban éri el ezt az arányt.

A metán koncentrációja is rekordmagasságot, 1,819 milliárdod térfogatrészt ért el tavaly. A jelentés szerint egyelőre nem lehet tudni, vajon emberi tevékenység, például a szarvasmarha-tenyésztés és a szemétlerakók, vagy a természetes források, például a mocsarak táplálják a növekedést.

A jelentés szerzői úgy vélik, az emelkedő kibocsátás a trópusi térségből és az északi félteke mérsékelt égövi régióiból származik, nem pedig az Északi-sarkvidékről, ahol az állandóan fagyott talaj felengedése hosszú ideje aggodalomra ad okot.

A nitrogén-oxid kibocsátása is nőtt, 2012-ben 325,1 milliárdod térfogatrészt mértek, amely 120 százalékkal haladta meg az iparosodás előtti szintet. A szén-dioxidhoz képest ugyan elenyésző a koncentrációja, melegítő hatása azonban 298-szor nagyobb, és az ózonréteg károsításában is szerepet játszik.