Előd
7 °C
16 °C

Kiderült, honnan ered a Piroska és a farkas

2013.11.14. 14:04

Piroska és a farkas eredetének titkát fejtette meg egy brit antropológus matematikai modell segítségével. A kutatókat régóta lenyűgözi, milyen erősen kapcsolódnak egymáshoz a különböző kultúrák szájról szájra szálló meséi. A történelmi-földrajzi irányzat úgy véli, a hasonló történetek nemzetközi típusokba sorolhatók, és az egyes csoportok visszavezethetők egy közös, ősi, eredeti meséig.

Jamie Tehrani, a Durhami Egyetem antropológusa azonban olyan matematikai modellt – filogenetikai analízist – használt, amellyel a biológusok tanulmányozzák a fajok eredetét és kialakulását. A modell segítségével most elkészült a Piroska és a farkas evolúciós fája. 

A Piroska és a farkas és egy másik népszerű, sok nép ajkán élő mese, a Farkas és a hét kecskegida című mese közös ősre vezethető vissza, derül ki a PLOS ONE tudományos lapban publikált tanulmányból.

Jamie Tehrani azt is kiderítette, hogy A farkas és a hét kisgida keletkezett először, az i.e. 1. században. Arról szól, hogy a ragadozó a kicsik anyjának adja ki magát, majd felfalja őket. Európában és a Közel-Keleten lett népszerű.

A Piroska és a farkas, amelyben a nagy, gonosz vadállat nagymamának álruhájába öltözve becsapja és megeszi a kislányt, nagyjából ezer évvel később keletkezhetett. A mese a 19. században a Grimm-fivérek gyűjteményébe is bekerült, ám gyökerei szájról szájra terjedő, francia, osztrák és észak-olasz népmesékig nyúlnak vissza Tehrani kutatásai szerint.

A történet számos változatát - köztük a Tigrisnagymama címűt - mesélik Afrikában és Ázsia sok országában, köztük Japánban, Kínában és Koreában is.

Tehrani a mese 58 változatát tanulmányozta a filogenetikai elemzésnek nevezett módszerrel. A munka során 72 változóra koncentrált, többek közt arra, a főszereplő kislány-e vagy kisfiú, esetleg testvérek, farkas, tigris vagy valami más állat személyesíti meg a gonoszt, milyen cselhez folyamodott a ragadozó, illetve megmentették-e végül a főhőst, vagy sem. Minden változó pontszámokat kapott annak alapján, mekkora a valószínűsége, hogy közös az eredetük. A pontszámok alapján rajzolható fel a fa, amely a történet terjedésének legvalószínűbb útjait ábrázolja.

A népszerű feltevés szerint a Piroska és a farkas eredeti változata egy kínai népmese, innen terjedt a történet nyugat felé - magyarázta Tehrani. Elemzéséből azonban kiderült, a kínai változat alapul európai szájhagyományon, és nem fordítva.

Ugyanezzel a módszerrel más népmesék eredetét is elemzi a kutató, és reméli, az így nyert információ adalékokkal szolgálhat az ősi népvándorlások megértéséhez.