Megoldották a földrengésfények rejtélyét

Hosszú ideje foglalkoztatja a tudósokat az a titokzatos fényjelenség, ami közvetlenül a földrengések előtt tapasztalható, de az okát eddig nem tudták megfejteni. A Seismological Research Letters nevű szakfolyóiratban most leközölt tanulmány szerint a megfejtés a kőzetrétegek kristályszerkezetére vezethető vissza: a nagy nyomásnak kitett kőzetekből elektromos energia szabadul fel.

A földrengésfényeknek számos megjelenési formája van. Láttak már a levegőben lebegő fénygömböt is, ami miatt sokan földönkívüliekhez kötötték a jelenséget. A tanulmányban leírt, az 1600-as évek óta feljegyzett 65 megfigyelés 85 százaléka lemezen belüli földrengésnél történt, a tapasztalatok szerint a fények 98 százaléka az úgynevezett normál vetők mentén történő rengéseknél alakul ki. A normál vető olyan törés, ami során az érintkező kőzetek egy sík mentén függőlegesen mozdulnak el.

A szakemberek szerint a földrengés ereje nem befolyásolja a fényjelenségek erejét, és a földrengésfény valóban gömbszerűen lebegve jelenik meg legtöbbször. Előfordult, hogy a szemtanúk olyan nagy földrengések előtt számoltak be a fényekről, mint az 1906-os San Franciscó-i földrengés.

A magyarázat kidolgozásához a tudóscsoport szerint több tényező is kellett. Egyrészt az elmúlt száz évben egyre jobban megismerték a kőzetek tulajdonságait és a földrengések jellemzőit, ráadásul a kamerás mobiltelefonok segítségével jó minőségű felvételeket is sikerült szerezni. Egy 2007-es perui, illetve egy 2009-es olaszországi felvétel sokat segített a magyarázat kidolgozásában. Az olasz földrengésfény azon kevés feljegyzések egyike, amikor valaki az előjelek alapján menekítette ki családját a földrengés elől: az olasz szemtanú két órával a rengések előtt hagyta el otthonát, közvetlenül az után, hogy meglátta a fényeket L'Aquilaban.

Bár az eredmények elhessegetik a téma környékéről az ufóhívőket, a tudósok szerint még koránt sincs vége a furcsaságoknak. „Az eredmények meglepőek és váratlanok. Nem értjük pontosan, a fények megjelenése miért függ ennyire a hasadék típusától” – nyilatkozta Robert Thériault, a québeci bázisú tudóscsoport geológusa.