Tekla
9 °C
16 °C

Megtalálták Einstein elveszett elméletét

2014.02.25. 16:04

Évtizedekig észrevétlenül hevert Albert Einstein egy rövid kézirata, amelyben a világegyetem keletkezéséről fogalmaz meg alternatív elméletet. A kéziratban Einsteint azt veti fel, hogy az ősrobbanás helyett elképzelhető, hogy az univerzum egyenletesen és örökké tartóan tágult.

Einstein maga nem sokáig foglalkozott ezzel az elmélettel, de a kézirat léte azt bizonyítja, hogy állandóan bizonytalan volt annak elfogadásával, hogy a világegyetemet egyetlen robbanás teremtette meg. Az 1931-ben írt kéziratot csak most találták meg.

Az ősrobbanás elméletét az 1920-as években az alapozta meg, hogy Edwin Hubble amerikai csillagász felfedezte, hogy a távoli galaxisok távolodnak, maga a világűr pedig tágul. Ez azt feltételezte, hogy valamikor a múltban a látható univerzum egyetlen pontban sűrűsödött össze. Az elméletet Georges Lemaître fogalmazta meg 1931-ben.

A galaxisok távolodásának tényéből azonban nem mindenki vonta le ugyanazt a következtetést. Az 1940-es években Fred Hoyle egy teljesen más elmélettel jött elő, szerinte a galaxisok távolodásával új anyag jelenik meg, amelynek hatására bármely két időpontban hasonlóan néz ki a világegyetem. Hoyle-nál az univerzum állandó, nem tágul és nem változtatja nagyságát. A Nagy Bumm kifejezést is ő alkotta meg, hogy kigúnyolja Lemaître elméletét. A további kutatások, például a kozmikus háttérsugárzás 1965-ös felfedezése Lemaître elméletét erősítette meg, így az vált elfogadottá.

A most megtalált kézirat azonban azt mutatja, hogy Einstein a harmincas években korántsem volt biztos abban, hogy tényleg az ősrobbanással jött létre a világegyetem. Valójában Hoyle-hoz hasonló elméletet dolgozott ki, csak jóval korábban.

Valószínűleg az Egyesült Államokban keletkezett ez a kézirat, erre abból következtetnek, hogy Einstein amerikai jegyzetpapírra írta le gondolatait. Magát a kéziratot ismerték korábban, de eddig tévesen azt gondolták, hogy egy másik tanulmányának a piszkozata. Végül Cormac O’Raifeartaigh, az ír Waterford Institute of Technology fizikusa döbbent rá, hogy mit tart a kezében. Saját megfogalmazása szerint majdnem leesett a székről, amikor rájött felfedezésére.

Simon Mitton, a Cambridge Egyetem tudománytörténésze szerint a kézirat léte azt bizonyítja, hogy Hoyle nem volt teljesen különc. Ha tudtak volna erről a kéziratról, az nagyon nagy segítséget jelentett volna Hoyle-nak a tudományos életben folytatott vitáiban. Ha Hoyle tudott volna róla, biztosan felhasználja érvelésében.

Einstein valószínűleg úgy gondolta, hogy elmélete nem működik, így félretette. Pedig Hoyle modellje matematikailag konzisztens. James Peebles, a Princeton kutatója szerint Einstein kézirata valószínűleg egy hirtelen jött ötlet lejegyzése volt, amit a tudós aztán félretett, miután látta, hogy az nem jó. Ezt támasztja alá, hogy Einstein más munkáiban soha nem említi ezeket a számításokat.