Itt a tavasz, itt az öngyilkossági hullám

Egy átlagos napon 105 amerikai veszti életét öngyilkosság miatt. Meglepő módon többen lesznek öngyilkosok, amikor jó idő van. A népítélet szerint télen sokkal gyakoribbak az öngyilkosságok, mert a depresszió tünetei sokkal inkább jelentkeznek a hideg, sötét napokon. Egy másik mítosz szerint több az öngyilkosság hétvégéken, amikor a szenvedő emberek kizárva érzik magukat a társadalomból.

A tények azonban mást mondanak: 1800 óta az öngyilkosságok száma tavasszal tetőzik, és télen a legalacsonyabb. Egy 1995-ös, Social Science & Medicine-ben publikált tanulmány szerint májusban a leggyakoribbak az öngyilkosságok, míg februárban a legalacsonyabb ez az arány, míg egy 1997-es kutatás szerint a déli féltekén is az ottani tavasszal a legmagasabb az öngyilkosok száma.

A szezonális változások okai egyelőre ne mismertek pontosan. Néhány kutató szerint az ídőjárás, mások szerint a társas kapcsolatok dinamikája, megint mások szerint pedig a gyulladásos megbetegedések emelkedése felelő a trendért. 

Télen nincs erejük

Adam Kaplin, a balimore-i Johns Hopkins egyetem kutatója hisz az időjárási hipotézisben: szerint a legtöbb embernek télen nincs elég energiája, hogy végigvigyen egy öngyilkossági tervet.

A társadalmi magyarázat szerint az öngyilkosságtól veszélyeztetett embereknek sokkal több kihívással kell számolniuk, amikor az idő felmelegedik, és a társadalmi interakciók száma megnő: ilyenkor azt érzik, hogy eddigi téli izolációjuk mindenkiről elmúlt, saját magukat leszámítva. 

Ezt a hipotézist támasztja alá, hogy egy 1995-ös felmérés szerint a mezőgazdasági társadalmakban több a szezonális öngyilkosság, mint az ipariakban. A mezőgazdasági országok működése sokkal szezonálisabb, míg a beltéri munka nem függ az időjárás körülményeitől. Az ipari országokban máskor is látunk kiugró értékeket, például iskolakezdés idején.

Ehhez kapcsolódóan, az osztrák börtönök öngyilkosságainak 2004-es elemzése a Journal Psychiatry Researchben megjelent tanulmány szerint semmiféle szezonális hatást nem mutatott. Ez valószínűleg a korlátozott kommunikációnak köszönhető, ahogy az évszakok változásait sem képesek ugyanúgy átélni bezárva.

Testi folyamatok

A társadalmi nyomás nem az egyetlen lehetséges magyarázat a tavaszi öngyilkosságokra: egyes kutatók szerint a fizikai folyamatok a felelősek.

A depressziót és az öngyilkos gondolatokat és cselekvéseket régóta összekötik a gyulladásokkal: krónikus testi válaszokkal, amelyeket stressz okoz. A kapcsolatot már egerekben és embereken is bizonyították. Például azok, akiket az interferon-alfa immunerősítővel kezelnek Hepatitis C ellen, mellékhatásként gyakran pár hét alatt depressziósak lesznek.

Mindemellett a sclerosis multiplexes betegnél a legmagasabb a depressziósok aránya. A Michigan State University 2012-es tanulmánya szerint pedig a kinolinsav megemelkedett értéke öngyilkos gondolatokhoz vezet.

Egyes kutatók szerint összefüggés van a tavasz és a gyulladások között: 2013-ban dán kutatók BMJ Openben megjelent tanulmányukban kimutatták, hogy összefüggés van az öngyilkosságok és a pollenkoncentráció között. Sőt, az Environmental Health Insightsben megjelent 2010-es tanulmány összefüggést talált a légszennyezés és az öngyilkossági kísérletek között.

Egységes magyarázat egyelőre nincsen, az elkövetők szemszögéből vizsgálva azonban már született egységes elmélet, mely a pszichológiai hajtóerőt próbálja feltárni. Az elméletről és a magyar statisztikákról itt olvashat bővebben, a média és az öngyilkosságok kapcsolatáról itt írtunk.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!