Magdolna, Léna
17 °C
30 °C

Miért jár a Prezi-vezér 15 éves kocsival?

2014.05.02. 16:57
Sok a mérnök, de jók is? Tényleg használhatatlan a friss diplomások tudása? Hogyan lehetne vonzóbbá tenni a reálos szakmákat? Mi van, ha a liftben rossz gombot nyomunk meg? A Tempus Közalapítvány konferenciáján ezekre a kérdésekre keresték a választ piaci szereplők, oktatók és oktatásfejlesztők. Mindenki mutogat mindenkire, de azért több kérdésben egyetértés van. Magyarország baja az USA baja is.

A Tempus Közalapítvány BeleSTEM – Felsőoktatási jó gyakorlatok a tudomány, a technológia, a mérnöktudomány és a matematika szolgálatában címmel rendezett konferenciát a reálos tárgyak helyzetéről, oktatásuk fejlesztéséről, a piac igényeiről. A címért virtuálisan jár az Index szóviccmellénye:  a STEM betűszó az angol science, technology, engineering, mathematics szavakból áll össze. 

A szervezők felismerték, hogy Magyarországon elég gyenge lábakon áll az oktatás és a munka világának kapcsolata, ezért jó lenne ezen erősíteni, valamint elterjeszteni olyan szemléletmódot, ami hosszú távon vonzóvá teszi ezeket a területeket. Arról, hogy ezt hogyan kellene, már vita volt a meghívottak között, viszont láthattunk néhány jó gyakorlatot.

Innovatív kurzusok

A konferencián kiosztották a legjobb kurzusoknak járó STEM-díjat is. 32 pályázatból a zsűri – sorrend nélkül – hetet választott. Azok kaphatták meg, akik nem sima, frontális órát tartanak, azaz a tanár leadja az anyagot, mindenki hazamegy, az egészet meg számon kérik valami vizsgán. Gyakorlatorientált kurzusokat kerestek, amelyek kapcsolódnak a munka világához.

A díjazottak:

  • BME -  Informatikai technológiák laboratórium  – Interneten elvégezhető méréssorozatot adnak a diákoknak, otthonról bárki összekattintgathaja a laborkísérleteit, nem kell bejárni a szó szoros értelmében (a kezdeményezésről részletesen is írtunk)
  • Pannon Egyetem - Szoftverfejlesztés - projektmódszerrel dolgoztak a hallgatók 2-4 fős csapatokban 
  • BME - Műanyaghulladék-menedzsment - saját, begyűjtött hulladékot kellett újrahasznosítani
  • MOME-BME - Digitális Múzeum - a hallgatók múzeum számára, vele együtt terveznek alkalmazást
  • ELTE - Előrejelzési gyakorlat –  ötnapos időjárás-előrejelzés, megjelennek a tanszék honlapján, nem pedig rég elmúlt eseményeket vizsgáltak
  • ELTE - Szoftvertechnológia labor - itt ipari partnerek k+f feladatainak megoldásába lehet bekapcsolódni
  • ELTE – Interaktív média - különböző szakos hallgatók személyre szabott feladatokat kapnak, külső megrendelőtől, nemcsak a tanárnak dolgoztak

Több, jobb kellene

 Az ipari szereplők szerint az (európai) fejlődés kulcsa a természettudományos és matematikai oktatás fejlesztése, a karrierlehetőségek támogatása. A terület Európában a gazdasági válsággal összhangban mozgott: 2000-től 2008-ig emelkedett, utána viszont csökkent, 2020-ra viszont újra emelkedést várnak.  

A piac érdeklődése nő, a munkáltatók viszont egyelőre nem találnak elég, jó alkalmazottat, mert a hallgatók azért még nem ennyire lelkesek. Magyarországon tetézi a problémát a nyelvtudás hiánya, ami elengedhetetlen az ilyen munkahelyek többségénél.

A kutatók azt feltételezik, hogy a STEM-pályák iránti érdeklődés visszaesése mögött a közoktatás problémái húzódnak: nincs meg a megfelelő matematikai megalapozás, a lányok pedig elfordulnak ezektől a pályáktól a beléjük sulykolt sztereotípiák miatt (eredményeik  a PISA felmérés szerint nem különböznek jelentősen).

Itthon a mérnökképzés jó ideje a felvételizők első számú választása, a természettudományos tárgyak azonban visszaestek - ahogy egész Európában. A megoldást az oktatási rendszer átalakítása jelentheti: sokkal gyakorlatiasabban, piaci szereplőkkel együttműködve, az ő igényeikhez jobban alakított képzési kimenettel javítható a STEM helyzete.

A felhasználó nem hülye

A konferencia kerekasztal-beszélgetésének résztvevői megpróbáltak válaszokat találni a STEM-et érintő problémákra, miközben nagyjából sikerült helyzetképet adni a magyar és az amerikai állapotokról is. 

A probléma alapjait Bojár Gábor, a Graphisoft igazgatói tanácsának elnöke, az Aquincumi Technológiai Intézet alapítója fogalmazta meg:

Nem a tudással van baj, az megvan. A szellem hiányzik. Nemcsak Magyarországon, hanem az USA-ban is, ha nem is olyan nagy mértékben.

Bojár büszke rá, hogy a Graphisoftnál a programozóik megtanulták tisztelni az építészeket (ők készítik az Archicadet, a világ egyik legnépszerűbb építészeti tervezőprogramját). „Miért van úgy, hogy a műszaki felsőoktatásban a mérnökök hülyének nézik a felhasználót, mert a szakmájuk valami más?” – tette fel a kérdést, amit meg is válaszolt: az egyetemen tanító professzorok egyúttal tudósok is, a tudományban az egyetlen értékmérő a szakmai elismerés. Szerinte, ha ez a szemléletmód átkerül a gyakorlati mérnökképzsebe, akkor baj lesz.

Márpedig baj van. Nem el kell felejteni a szakma elismerését, de ennél fontosabb a piac

STEM helyett STEAM

Van olyan kezdeményezés, hogy a STEM-et felváltsa a STEAM: az A betű az Artsot jelenti: sokan szeretnék, ha a kreatív ipart sokkal jobban összekapcsolnák a reálos területekkel. 

elismerése: nem az a fontos, hogy milyen elegánsan van megírva egy szoftver, hanem, hogy a szokásos felhasználói hibákat mennyire könnyű kijavítani benne. „Mi van, ha a liftben rossz gombot nyomtuk meg: van olyan lift, ahol ezt ki lehet javítani? A felhasználó ne hibázzon” – hétköznapi példán is jól látszik, mi a probléma ezzel a hozzáállással, hiszen mindannyian hibázunk, nincs olyan, aki ne tévesztette volna még el az emeletet, ahová menni akart. Bojár szerint a Graphisoft világsikere annak köszönhető, hogy ezen a szemléleten változtatni tudott: a cégnél a programozók ma már arra büszkék, milyen épületet terveztek a szoftverrel, nem arra, milyen hülyebiztos kódot írtak. Ezt a szemléletet ráadásul már exportálják: amerikai hallgatók jönnek ide tanulni pont ezt.

Szabó Eszter, a főként mérnököket foglalkoztató Alcoa hr-ese megerősítette a tudással kapcsolatos tapasztalatokat: a hozzájuk jelentkező mérnökök szakmai ismeretei magasak, ugyanakkor ezek inkább eleméletiek, az egyetemen körülbelül 60 százalékban készítik fel őket arra, amire az ő cégüknél szükség van. Emellett nincs üzleti szükségletük, és nagyon gyengék a társas készségeik: nem tudnak egymással és más szakmák képviselőivel kommunikálni, csoportban dolgozni.

Laufer László, a Prezi felhasználóiélmény-kutatója (UX - user experience) ugyanezt tapasztalta: Magyarországon nincs UX-képzés, nincs honnan felvenni magyar embert a céghez. Igaz, Bojár szerint amerikában is mindössze egy-két neves egyetemen, itthon viszont privát formában, az ő intézetüknél már van.

A Prezinél is hiányolják a pályakezdőkből a vállalkozói szellemet, Laufer szerint

itthon az a vállalkozó, aki számlára kér mindent az ABC-ben.

Pedig mára már adott a lehetőség arra, hogy bárkiből sikeres vállalkozó legyen, főleg könnyű a programozók helyzete: egyre több mérnök csinál  okostelefonos appokat. Ez jó, hiszen ők már azt nézik, hányan töltik le az alkalmazást, hogy néz ki, amit készítettek, hogyan használják. Pont azokat a dolgokat, amik a szükséges új szemlélet alapkövei. 

 

Az innovatív tanár a diákkal szúr ki

Réti Mónika, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) munkatársa, aki korábban több középiskolában is tanított STEM területen, úgy látja, hogy a pedagógusokat is hátráltatják: amikor egy pedagógus megpróbál innovatív lenni, és mondjuk dolgoztatja a diákokat csoportban, ő pedig csak a reakciókat figyeli, akkor „azok, akik az ő munkáját értéklik, úgy érzik, hogy amikor a legintenzívebben tanít, akkor nem tanít, mert csak ott van  a teremben, fogadja az impulzusokat”.

Az innovatív oktatást nehezíti az is, hogy a jelenlegi magyar oktatási rendszer kimeneti követelményei egyáltalán nem rugalmasak:  

az érettségi követelmények miatt egy diák úgy tud sikeres lenni a STEM-tárgyakból, ha magol.

Ha a pedagógus végig innovatívan tanítja, akkor a vizsgán hátrányba kerül: például a kémiai kísérletek az érettségin el kell mondani pár perc alatt, az elvégzésük nélkül. Hiába kísérletezte végig a tanuló a középiskolát, hiába szerzett gyakorlati tapasztalatot, a vizsgán nem ezt várják tőle. A munkahelyen mégis ez lenne az értékesebb tudás – de addig el is kell jutni.

Az OFI szakembere nem érti azt sem, hogy  miért nem szólnak bele az érettségi alakításába azok, akik képezik ezeket az embereket? „A NAT (nemzeti alaptanterv) összeállításánál csak a tárgyi ismereteknél szóltak bele az egyetemek a folyamatba: minimumkövetelményekből többet szerettek volna”. Ez nem elég, az biztos. 

A másik lényeges lépés Réti szerint az lenne, ha nemcsak azokat próbálnák megszólítani a szakemberek, akiket már eleve érdekelnek a STEM tárgyai, nemcsak az a lényeg, hogy az ő tudásuk legyen még jobb: ugyanilyen fontos lenne azokkal is foglalkozni, akik sosem kerülnek STEM-területre nem mindegy, hogy a bölcsész anyuka meg az üzletember apuka mit mond majd a gyereknek, amikor mondjuk elkezd érdeklődni a fizika iránt.

Divatot lehet csinálni

A megszólalók egyetértettek abban, hogy a pályaválasztást sok minden befolyásolja, nemcsak a szabályozás. Bojár szerint például a keretszámok nem számítanak. Pár éve „a Harvardon egy évfolyamban csak 12-en választottak computer science-t (számítógép-tudomány) fő tárgynak,  pár hete voltam kint, ma már 120-an vannak.”

Az ok pedig sokkal inkább a piacban keresendő, mint bármi másban: 2009-ben még az IT-lufi kipukkanásának a hatását éreztük, most pedig azt látják a fiatalok, hogy a Facebooknak milyen jól megy, egy ötletből milyen jól lehet meggazdagodni.

„Annak kell reklámot csinálni, hogy ebből meg lehet gazdagodni, ennek pozitív hatása van, divatot lehet csinálni A Prezire haragszom, túl szerények – miért jár 15 éves kocsival a Halácsy Péter?” (a cég egyik alapítója) – tette fel a kérdést. A Prezit képviselő Laufertől szerencsére gyorsan megtudtuk, hogy „nagyon nagyon drága biciklije van”.

Hol kellene konkrétan belenyúlni?

A sok ok ellenére azért van pár hely, ahol érdemes lenne belenyúlni a mostani rendszerbe, ahhoz, hogy jobb kimenetet kapjunk. A résztvevők szerint jó lenne a tanári pálya becsületét emelni, könnyíteni az egyetemi oktatók helyzetén, nem készségtárgyakként tekinteni a természettudományokra, többet hallgatni a diákokra, és tanítani az oktatókat is tanítani. A frontális órák helyett pedig több csoportmunkát adni, ha már egyszer nem jól kommunikálnak a hallgatók. 

Ebben a listában több olyan tétel is van, amihez nem kell az állami gépezet, csak tanárokon és a piacokon múlik, mit tesznek.

Június a Balatonon

Díjnyertes családbarát hotel, 06.17.-ig 25 900 Ft/ fő/2 éjtől

Tunéziai nyaralásra vágyik?

Sousse, Monastir, Djerba, Mahdia hihetetlen árakon! Foglaljon azonnal!