Tekla
9 °C
16 °C

Lovász László az MTA új elnöke

2014.05.06. 13:00

Az utolsó pillanatig bizonytalan volt, hogy ki lesz a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke. Végül kedden délelőtt, zárt ülésen dőlt el, hogy az MTA huszadik elnöke Lovász László lett. A győztesnek titkos szavazáson ötven százalékot, plusz egy voksot kell kapnia, megbízatása három évre szól. Lovász a szavazatok 61 százalékát kapta meg.

Még februárban az MTA jelölőbizottsága bizottsági döntéssel Lovász László matematikust, Maróth Miklós klasszika-filológust és Németh Tamás agrokémikust jelölte az elnöki tisztségre. A döntés előtt 561 közgyűlési tag jelölhetett, ebből 321 érvényes jelölés született.  

Lovász László állítólag a leköszönő elnök, Pálinkás József favoritja volt, emellett a belső közvéleménykutatásokon is magasan vezetett. Róla még januárban kiszivárgott, hogy elnök lehet, annak ellenére, hogy a tisztséget választás útján töltik be. 

Az akadémiának részt kell venni a közéletben

Lovász László az elnökválasztás utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy az Akadémia a magyar társadalom egyik legjobban elismert intézménye, ahol “a lekülönbözőbb politikai és világnézeti alapon álló tudósok képesek együttműködni azon, hogy a tudomány előre jusson”.

Lovász szerint a magyar tudomány nem a légüres térben létezik, a nemzetközi tudományos közélet egyre inkább összeforr. „Ezt a közéletet problémák, viták feszítik, a kimenetele fontos mindannyiuknak, ezért az akadémiának ezekben a vitákban aktívan részt kell venni” - mondta Lovász. Ilyen probléma például a különböző tudományos eredmények értékelése. Felmerült az is, hogy valamilyen korszerű formában újra el kellene indítani a Mindentudás Egyeteméhez hasonló ismeretterjesztő projektet.

Az MTA elnöke szerint egy másik nagyon égető kérdés a publikációk hozzáférhetősége, az  open access (nyílt hozzáférés). Az elnök szerint nehéz kérdésről van szó, számos jogi, anyagi és társadalmi vonatkozással. Lovász szerint az MTA-nak ebben is ki kell alakítania, finomítania kell álláspontját.

Lovász dicsérte az előző elnök, Pálinkás József által elindított Lendület programot is, mely a külföldön élő magyar tudósok hazahozatalát tűzték ki célul.  Az új elnök folytatni akarja  a programot, de szeretné jobban bevonni a társadalomtudományokat is. A kutatói hálózat átalakításáról azt mondta, hogy az már szinte lezárult, nagy változásokat nem tervez, az új kutatóintézeteknek meg kell találniuk optimális működésüket.

Világhírű matematikus

Lovász László 1948-ban született Budapesten. Széchenyi-nagydíjas és Wolf-díjas matematikus, megkapta a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét is. A kombinatorika, a gráfelmélet és az elméleti számítógép-tudomány szakértője, több nemzeti akadémia tagja. Világhírű eredménye az akkor húsz éve megoldatlan perfektgráf-sejtés bizonyítása, emellett 1979-ben megoldotta az információelmélet egyik legnevezetesebb problémáját, a Shannon ötszögproblémáját [PDF]. A megoldásban bevezetett számot azóta Lovász-számnak hívják.

Lovász a Fazekas Gimnázium első speciális tantervű matematika tagozatos osztályában érettségizett. Háromszor egymás után, 1964-ben, 1965-ben és 1966-ban is aranyérmes lett a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián.

Diplomáját 1971-ben az ELTE matematikus szakán szerezte, már negyedéves egyetemistaként megvédte a gráfok faktorairól írt kandidátusi disszertációját. 1972–1973-ban a Vanderbilt Egyetem vendégprofesszora. 1975-ig tudományos főmunkatársként dolgozott az ELTE Geometria Tanszékén, majd 1975 és 1982 között a József Attila Tudományegyetem Geometria Tanszékét vezette docensként. 1982-ben újra az ELTE-n tanít, 1983-ban a Számítógép-tudományi Tanszék vezetője lett.

1984–1985-ben a Bonni Egyetem vendégprofesszora, 1987-től a Princeton egyetem egyetemi tanára. 1993-tól a Yale Egyetem tanára, 1999-től a Microsoft kutatója. 2006-ban tért haza Magyarországra, 2008-ig az ELTE Matematikai Intézet igazgatója. 

1977-ben akadémiai doktor, 1979-ben az MTA levelező, 1985-ben rendes tagja lett. 2008-ban az MTA elnökségi tagjává választották. 2007 és 2010 között a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) elnöke volt. 1981-ben a párizsi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia, 1991-ben a londoni Európai Akadémia, 2007-ben a Svéd Királyi Akadémia, 2012-ben pedig az Amerikai Nemzeti Tudomány Akadémia is felvette tagjai sorába, az Orosz Tudományos Akadémiának pedig tiszteletbeli tagja. 

Tisztviselőket választottak

 Az MTA 185. közgyűlésén az elnök mellett más tisztségekre is választottak akadémiai tagokat. A főtitkár Török Ádám közgazdász lett, a főtitkár-helyettesi tisztséget pedig Barnabás Beáta növénybiológus tölti be.

Az akadémiai elnök munkáját élettudományi alelnökként Freund Tamás, társadalomtudományi alelnökként Vékás Lajos, természettudományi alelnökként pedig továbbra is Szász Domokos segíti. Az MTA Elnökségének három, a Közgyűlés által választott akadémikus tagja Tulassay Tivadar, Szabó Miklós, valamint a pozíciót az elmúlt három esztendőben is betöltő Bokor József lett.