Gyöngyi
9 °C
9 °C

Nyüzüge hal volt minden gerinces őse

2014.06.12. 11:05

A Sziklás-hegység kanadai részén valószínűleg megtalálták az összes ma élő gerinces állat ősét, egy puhatestű halat, amely körülbelül 500 millió évvel ezelőtt úszkált az ősi óceánokban. A Metaspriggina elnevezésű lény kopoltyújának jellegzetes struktúráján már az is jól látható, hogy később ebből fejlődtek ki az állkapcsok.

Az őslény a kambriumi robbanás korszakában élt, ami nagyjából az 543 millió és 493 millió évvel ezelőtti időszakot jelenti, ekkor fejlődött ki a komplex életformák nagy része.

Porszívóból zúzógép

Az óceánok eleinte olyan halakkal voltak tele, amelyek csak felszippantották a vizet, kiszűrték belőle a tápanyagokat, majd a maradékot visszaeresztették a kopoltyúikon át. Az állkapcsok megjelenése kellett ahhoz, hogy változatosabbá tudják tenni a táplálékukat, és növényeket vagy más élőlényeket is el tudjanak fogyasztani.

Bár más halaknak is voltak kopoltyúcsontjaik, a Metaspriggina testében hét pár ilyen csontot találtak, melyben az a szenzációs, hogy az egymástól elkülönült csontok párban álltak, és a Nature című tudományos lapban publikált tanulmány szerint ezekből fejlődhettek ki az alsó és felső állkapcsok.

Őslénykutatók régóta sejtették, hogy kell lennie egy ilyen lénynek, a Metaspriggina pedig az első fosszilis bizonyíték, ami alátámasztja a jóslatukat - írja Simon Conway Morris őslénykutató, a tanulmány vezető szerzője.

A tudósok azt feltételezik, hogy a páros csontok eredetileg nem azért fejlődtek ki, hogy a hal rágni tudjon. Egyesek szerint ezek segítségével a hal több vizet tudott átpumpálni a szervezetén. Eleinte ez is elég nagy evolúciós előnynek számított. Ez események láncolatát indította be: a több és változatosabb táplálék miatt a halaknak egyre összetettebb immunrendszerre volt szükségük, hogy leküzdjék a sok idegen kórokozót, a húsevőknél pedig a vadász és az áldozat közötti hajsza indukálta a kognitív képességek fejlődését.