További Tudomány cikkek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
- Ufószkeptikusok, itt a magyarázat, miért nem találkoztunk még a földönkívüliekkel
A NASA mérnökei eredetileg azért küldték fel az Aquarius nevű szerkezetet az űrbe, hogy a tengerek és óceánok sótartalmát mérjék vele, de az űrhivatal közlése szerint a speciális érzékelő arra is jó, hogy a talaj nedvességét mérjék vele.
A talaj nedvességének mérése nagyjából az adott terület termőképességét is jellemzi, de a mezőgazdasági alkalmazás mellett a víz körforgásának tudományos megfigyelésére is lehetőség nyílik az egyébként egy argentin tudományos műholdra felszerelt Aquarius méréseinek segítségével.
A most kiadott, 2013. augusztusi adatokból rajzolt térképen a földrészek talajnedvessége látszik. A sárgával jelzett területeken nagy a szárazság, a kékek a csapadékosabb vidékek, zölddel pedig az ilyen szélsőségeket nélkülöző részeket ábrázolják.
Az Aquarius a talajréteg legfelső öt centiméteréből származó mikrohullámú sugarakat érzékelve méri a talaj nedvességtartalmát, az ebben mérhető változások alapján tesz különbséget a nedvesség eltérő szintjei között.
Fontos azonban, hogy a műszer korántsem tévedhetetlen. Eleve nem is lát mindent, keringése során 100 kilométer széles sávokat pásztáz le, így az ennél a felbontásnál kisebb szigetek vagy félszigetek esetében nem olyan pontos a mérés. A hóval vagy jéggel borított területek is meg tudják viccelni a szenzorokat, ezért látszik Grönland és az antarktiszi régió is szürkének. A sűrű lombkoronájú erdőkkel borított vidékek, mint amilyen az Amazonas-medence például, szintén torzítják a jelet, ezért is hiányos a Dél-Amerikából érkező adatsor.
A talajnedvesség mérésének a színes térképek készítésén túl is van értelme: szakemberek szerint a mérések alapján az áradásokat és az aszályt is előre lehet jelezni, ami felbecsülhetetlen segítség lenne a mezőgazdaság számára. A NASA amúgy tervezi, hogy a jövőben direkt a talajnedvesség mérésére használható eszközt is pályára állít. A Soil Moisture Active Passive (Aktív-passzív talajnedvesség) elnevezésű műszer amellett, hogy részletesebb felbontásban gyűjtene adatot a felszínről, különbséget tudna tenni a fagyott és a folyékony nedvesség között.