Petra
11 °C
22 °C

Megfejtették a rejtélyt, kiderült, miért konyul le a kutya füle

2014.07.21. 13:15

Ha megfigyelünk néhány háziasított emlősfajt, lesz közöttük néhány hasonlóság, például a lekanyuló füleik. A jelenséget először Charles Darwin figyelte meg, A fajok eredetének első fejezetében is írt róla.  A fülek mellett a háziállatok sok hasonló dologban különböznek vad őseiktől: kisebb az agyuk, kisebbek a fogaik, rövidebb, göndörebb farkuk van, könnyebb szőrzetük: ezt hívják háziasítás-szindrómának.

Genetics című szaklapban ezen megjelent tanulmány új magyarázatot kínál arra, miért vannak a háziállatoknak hasonló tulajdonságaik. Adam Wilkins, a dél-afrikai Stellenbosch Institute of Advanced Study kutatója és kollégái szerint az emberi kiválasztás megváltoztatta a velősáncot (neural crest), az embrionális fejlődés alatt megjelenő szervet.

Fenevadból kis kedvenc

A kutya már legalább 11 ezer éve az ember barátja, régebb óta, mint bármelyik másik háziállat. A háziasítási-szindróma minden jellegzetességét hordozzák, jelentősen különböznek ősüktől, a farkastól. A kutyák természetesen nem az egyetlen példát jelentik: elég csak a szarvasmarhára, lóra, bárányra, kecskékre gondolni.

Az 1950-es években egy orosz rókaprém-tenyésztőből lett genetikus, Dmitrij Beljaev elkészített egy hosszú távú kísérletet, hogy kiderítse, háziasítani tudja-e a rendkívül agresszív ezüstrókát. Az újabb generációk egyre kevesebb agressziót mutattak fogva tartóikkal szemben.

Kísérletét Ljudmilla Trut folytatta: kiderült, hogy elég húsz generáció (nagyjából 25 év), hogy olyan ezüstrókákat tenyésszenek ki, amiket már házi kedvencként lehet tartani. Ez evolúciós léptékben nagyon rövid időnek számít.

Ráadásul nem ez a legmeglepőbb eredmény: bár csak vérmérsékletük alapján választották ki őket, az utolsó generációknak mégis rövid arcuk, kisebb fogaik, más színűk, rövidebb farkuk és lekonyuló füleik voltak.

Megvan a felelős

A gyors változásokért felelős területet egy orosz biológus, Nikolaj Kastschenko azonosította (felfedezésének elfogadásához több mint harminc év kellett): az embrionális fejlődésben fontos szerepet játszó sejteket ma velősáncnak hívjuk, innen fejlődik ki a testet felépítő sokféle sejt.

Wilkins és kollégái szerint a velősánchoz köthető fejlődési változásoknak köszönhető, hogy a háziállatok máshogy néznek ki, mint őseik. A velősánc nemcsak csontvázat és kötőszövetet, fogakat és külső fület állít elő, hanem pigmentsejteket, idegeket mellékveséket is, amelyek az agresszióért felelősek.

A velősánc fontos szerepet játszik az előagy és több hormon fejlődésében is. A kutatók szerint a mesterséges kiválasztás olyan géneknek kedvez, amelyek a velősánc fejlődését befolyásolják: az itteni sejtek kevésbé aktívak, ami rengeteg változást eredményez. És jó néhány betegséget is, például Williams-szindrómát.

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!