Ilona
18 °C
34 °C

Az Alma együttes esete a kettőscsillag-rendszerben keletkező bolygók külső és belső korongjának gázáram-összekötésével

2014.11.04. 07:23
Megszakítjuk adásunkat: az ALMA antennarendszer adatai alapján egy kettőscsillag körüli külső, nagy tömegű anyagkorongból a rendszer belső tartományai felé tartó gázáramot detektáltak francia kutatók, aminek szerepe lehet a bolygóképződésben is.

Az ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) mikrohullámú antennarendszerrel végzett megfigyelések alapján egy francia kutatók által vezetett csoport eddig soha nem látott gázáramot detektált a GG Tau A kettőscsillag rendszerében – írja a csillagaszat.hu.

1.gif

Reggel alma, délben alma / ettől nő a kebled halma

Figyelmes olvasóink nyilván tudják, csak a csillagászatban járatlanabbak kedvéért mondanánk el, hogy az ALMA antennaegyüttest nem szabad összekeverni az Alma együttessel, mert bár igaz, hogy az utóbbi föltűnése óta számtalan interplanetáris katasztrófát, például bolygó- és csillagpusztulást észleltek a modern rádióteleszkópok, az események között valószínűleg nincs ok-okozati összefüggés.

Persze csak valószínűleg, biztosra azért nem tudjuk.

A külső, nagy tömegű korongból a belső részek felé tartó anyagáramlás lehet a felelős egy kisebb, bolygóformáló belső korong fenntartásáért, ami az utánpótlás nélkül már régen eltűnt volna. Mivel a Naphoz hasonló csillagok fele kettős rendszerek tagjaként születik,

az eredménynek messze ható következményei lehetnek az exobolygók keresésében is.

Hogy miről is van szó pontosan? Nos, a Bika csillagképben megfigyelhető GG Tau a Földtől 450 fényév távolságban található, mindössze néhány millió éves többes csillagrendszer, ennek része a GG Tau A. A VLTI-vel végzett legújabb megfigyelések szerint a GG Tau A egyik komponense, a GG Tau Ab – amelyet egyébként nem övez porkorong – maga is egy szoros kettős, komponensei a GG Tau Ab1 és a GG Tau Ab2. A GG Tau rendszert így összesen öt csillag alkotja.

2.gif

A GG Tau A körül két porkorong is található, egy nagyobb külső, amely az egész alrendszert körbeveszi, és egy kisebb belső a főkomponens körül. Utóbbinak tömege nagyjából a Jupiterével egyezik meg. Léte eddig rejtélynek számított, mivel a központi csillag olyan ütemben szívja el az anyagát, hogy már régen el kellett volna tűnnie.

3.gif

Az ALMA-val végzett észlelések során azonban az Anne Dutrey (Laboratory of Astrophysics of Bordeaux) által vezetett kutatócsoport gáznyalábokat detektált a két korong közötti tartományban, ez pedig arra utal, hogy a külső korongból anyag áramlik a belsőbe. Dutrey magyarázata szerint számítógépes szimulációk már jelezték az ilyen gázáramok létét, megfigyelni azonban eddig még nem sikerült őket. A nagyobb külső diszk által táplált, így hosszú ideig fennmaradni képes kisebb belső korong létezésének pedig fontos szerepe van a bolygókeletkezési folyamatokban. Ez viszont nem egyedi eset:

nyilván önök is emlékeznek az egyedülálló fiatal csillagra, a HD 142527-re, ami körül ugyancsak az ALMA észlelt korábban hasonló gázáramokat.

A bolygók a csillagkeletkezésből visszamaradt anyagból alakulnak ki a fiatal központi égitestek körül. Ez egy viszonylag lassú folyamat, ezért egy hosszú ideig fennmaradó protoplanetáris korong szükséges hozzá. Ha a most felfedezett, külső diszkből a belső korongba tartó anyagáramlás más többes csillagrendszerek esetében is előfordul, akkor a jövőben az exobolygókat az eddiginél több helyen is a siker reményével kereshetjük majd.

4.gif