Durva látvány, de szerencsére ártalmatlan volt az a vízoszlop, ami a brazíliai Recife városánál ért partot és dobta fel a közelben fürdőzők napját. Az esetről készült felvételen látszik, hogy a forgószél alaposan megtépázza a pálmafákat, és jó néhány törölköző és napernyő is elrepül, de viharos időjárási eseményben a hírek szerint senki sem sérült meg.
Bár látványra sok hasonlóság van a tornádók és a vízoszlopok között, valójában nem sok közük van egymáshoz. A vízoszlopok jóval gyengébbek, kevésbé pusztítók, mint a tornádók. Főleg viharos, zivataros időben keletkeznek, elsősorban trópusi területeken, ahol elég meleg a tenger. Ez azért fontos tényező, mert a vízoszlop keletkezésénél a tengervíz melegíti a fölötte lévő, nála hidegebb levegőt. Ilyenkor a meleg, nedves levegő felemelkedik, és örvénydiffúzió esetén kialakulhat a forgó levegőtölcsér. Az így kialakuló légoszlop ezután csatlakozik a vihart okozó légáramlathoz; ennek az ereje alakítja a vízoszlopot.
A tornádó és a vízoszlop abban is különböznek, hogy a tornádó elsősorban a felszínről szívja fel a vizet (vagy szárazföldi tornádó esetén a nehezebb objektumokat és a port). A vízoszlop forgószele ugyan felszív némi vizet a tengerről, de a nedvesség elsősorban a viharfelhőkből származik.