Jeromos
9 °C
26 °C

Öt éven belül nem lesz fecske Magyarországon

D  NL20090916030
2015.05.07. 07:44

A Magyar Madártani Egyesület (MME) szerint 2020-ra teljesen eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. A fecskefélék családjába két alcsalád tartozik, összesen 20 nemmel, de Magyarországon csak a füstifecske, a molnárfecske és a partifecske őshonos. A klímaváltozás és az emberi tevékenység viszont mindhárom fecskefaj túlélési esélyeit tönkreteszi.

A molnárfecskék száma 65 százalékkal, a füsti fecskéké 44 százalékkal, a partifecskéké 30 százalékkal csökkent 10 év alatt.

Ez nem újdonság: a hazai állományok az elmúlt 20 évben csökkenő tendenciát mutatnak. Az állomány pusztulásáról elsősorban a természetes élőhelyeik átalakítása és az éghajlatváltozás tehet, de ezt csak globális beavatkozással lehet megváltoztatni. A fecskevédelmi eszközökkel viszont elősegíthetjük, hogy több fióka legyen Magyarországon. 

Füsti fecske

Felül nyitott sárfészkeket rak, elsősorban istállók, jószágállások, vagy mezőgazdasági épületek esőtől védett részeire. Erősen kötődik az állattartáshoz, de a kolóniái egyre inkább elnéptelenednek a csökkenő állattartás miatt, mert így kevesebb táplálékhoz jutnak a fiókaetetési időszakban.

Elsődleges kockázatok:

  • közvetlen emberi pusztítás és zavarás a fészkeknél;
  • rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
  • vonulási, telelési és táplálék problémák.

Az utóbbi évek adatai már sejtették, hogy baj van a fecskékkel, de az MME legújabb elemzése még a szakértőket is meglepte. Az elemzés alapján mindhárom vizsgált fecskefaj állománya csökkent. Magyarországon a legveszélyeztetettebb partifecskék állománycsökkenése évente 20% is lehet, de a füsti és a molnárfecskéé is 5-7% között mozog. Az állatok pusztulásához nagy mértékben hozzájárult a 2007 és 2008 szeptembere közötti rendkívüli hideg.

A fajok eltűnése és a biodiverzitás csökkenése nemcsak az egyes fajokra, hanem az emberekre is hatással van. A fecskék eltűnése a Magyarországon és a globálisan is megfigyelhető változások előjele. A szélsőséges időjárási helyzetek – aszályok, tomboló viharok, özönvízszerű esők, árvizek és földcsuszamlások – balesetveszélyt, mezőgazdasági károkat és ellátási problémákat okoznak.

A városokban élő molnárfecskék visszaszorulását elsősorban a környezetszennyezés okozza, a vidéki környezetet kedvelő füstifecskék viszont annak a levét isszák, hogy az elmúlt évtizedekben összeomlott az intézményes és a háztáji állattartás is. Még nagyobb baj, hogy az emberek sem vidéken, sem városban nem tolerálják a fecskéket: leverik a fészkeiket, és az épületek eresze alá tüskesort szerelnek, hogy ne is telepedhessenek vissza.

Molnárfecske

Jellegzetes, zárt, csak egyetlen bebúvó nyílással ellátott sárfészkeit városias környezetben, nem ritkán nagyvárosok panelházainak esőtől védett részeire építi. A leginkább városiasodott fecskefaj, sokkal kevésbé kötődik közvetlenül az állattartáshoz.

Elsődleges kockázatok:

  • táplálkozási problémák;
  • városi környezetben egyre nehezebben talál sarat a fészkéhez;
  • fészkelőhely-problémák a modern felületű épületeken;
  • fészkek leverése vagy a fészkelés megakadályozása a városi épületeken;
  • közvetlen emberi pusztítás és zavarás a fészkeknél;
  • rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
  • vonulási, telelési, és táplálék problémák. 

A kutatási eredmények szerint a Szaharától délre vonuló énekesmadarak között kiemelkedően sok veszélyeztetett faj van, és ezeknek az európai állományai az elmúlt két évtizedben folyamatosan csökkentek. Erről legalább annyira tehet az élőhelyek átalakítása, mint az őszi gyülekezőhelyek felszámolódása, a települési szúnyogirtás és az intenzív mezőgazdálkodás. További kockázatot jelent a közvetlen emberi zavarás, a vadászat, a fészkek elpusztítása, és akkor még nem beszéltünk az extrém száraz vagy a csapadékos időszakok meghosszabbodásáról.

A Magyarországon fészkelő három fecskefaj hosszú távú vonulók. A vándorlási útvonalaik átszelik a Szaharát, az ismert telelő területeik Közép- és Dél-Afrikában vannak. A madártömegeket érő hatások miatt több millió egyed is elpusztulhat gyülekezés vagy út közben, akár napok vagy hetek alatt is. Az ilyen esetek egyre gyakoribbak, és azóta a  költőterületek viszonyai is átalakultak. Az érintett fajok költési időben egyre nehezebben pótolhatják az állománycsökkenést.

A hatások kiküszöböléséhez összehangolt környezet- és természetvédelmi akciókra lenne szükség, de még ez sem elég. A környezeti rendszereknek több évtizedes regenerálódás kellene, és az állomány megóvásához a gazdálkodási struktúrát is át kéne alakítani. 

Partifecske

30-80 cm hosszú fészeküregeit folyópartok, homokbányák függőleges oldalába vájja. Telepesen fészkel, egy-egy alkalmas helyen akár több ezer pár is összegyűlik. A pontos telelési területüket nem ismerjük. Elsődleges kockázatok:

  • csökkenő fészkelőhelyek és -telepek;
  • táplálkozási problémák;
  • jelentős illegális emberi pusztítás és zavarás;
  • egyre jelentősebb róka, nyest, vándorpatkány ragadozás;
  • rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
  • vonulási, telelési és táplálékproblémák.

A három fecskefaj közül a partifecske van a legnagyobb veszélyben. 

Az MME azt javasolja, hogy a fészkelőhely-veszteség ellensúlyozására telepítsünk mesterséges molnárfecske-telepeket az épületek közelébe. A füsti fecskék fészke mellé nejlonszatyor-riasztót szoktak szeretni, de a hortobágyi eredmények szerint ezek nem tesznek jót a madaraknak. A felelőtlen hulladékkezelés legalább ilyen ártalmas lehet; találtak már olyan molnárfecske-fiókát, akit a fészek sarába került bálazsinór fojtott meg.

Ha fecskepelenkát, műfészket és fészekalapot helyezünk a ház falára, azzal hozzájárulhatunk a fecskeállomány csökkenés akadályozásához. Mivel a települések egyre jobban beépülnek és betonnal, aszfalttal illetve járólapokkal burkolnak mindent, emiatt a fecskék nem találnak fészekrakáshoz szükséges sarat. Ezért a MME a mesterséges sárgyűjtő helyek létesítését javasolja.

(A műfecskefészkekről, a fészekalapokról, a mesterséges molnárfecske-telepekről, a sárgyűjtőhelyek kialakításáról, a törött fecskefészkek javításáról és hasonló témákról bővebben a Magyar Madártani Egyesület honlapján olvashat.)