Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

Felébredt az üstökösön rekedt szonda

2015.06.14. 14:26

Pontosan egyelőre nem tudni, hogy sikerült, de a tavaly novemberi, történelmi jelentőségű landolás, illetve a pár órával későbbi kapcsolatvesztés után az Európai Űrügynökség szakemberei most azt mondják, ismét kapcsolatba léptek a 67P/Csurjumov-Geraszimenkó üstökösön lévő Philae szondával.

philea.png
Fotó: ESA/NASA

A Philae volt az első űrszonda, ami kontrollált leszállást hajtott végre egy üstökös felszínén. A landolás azonban nem a terveknek megfelelően történt, így már a szonda nem semmisült meg, az üstökös egy máig ismeretlen pontján fogott talajt. Valószínűleg egy nagy árnyékot vető sziklaorom tövében lehet, mert a működéshez kellő energiát biztosító napelemek egészen eddig nem kaptak elég fényt a töltéshez.

Pár hete az ESA már megszellőztette, hogy esetleg megtalálták a szondát az üstökös felszínén a leszállásokkor kapott adatok (a szonda hármat is pattant a felszínen) és a Rosetta nevű, az üstökös körül keringő műhold képei alapján.

A kapcsolatot bizonyító adatsorokat az ESA darmstadti központja kapta szombat este fél tizenegykor. A leszállóegység háromszáz adatcsomagot küldött vissza. Az elemzők szerint a szonda készen áll a munkára: -35 Celsius-fokos üzemi hőmérséklet mellett 24 Watt teljesítmény áll rendelkezésre. A földi irányítás már 85 másodpercen át kommunikált is az egységgel.

Érdekesség, hogy a kapott adatok között olyanok is voltak, amik azt mutatták, hogy a leszállóegység már korábban is bekapcsolt november óta, de a kapcsolatfelvételhez nem voltak elég jók a körülmények. A Philae memóriájában még 8000 adatcsomag várja a következő kapcsolatfelvételt, az adatok először a Rosetta műholdra, majd onnan a Földre érkeznek meg. A kapcsolathoz az kell, hogy a leszállóegység, a műhold, és földi antennák is pont a megfelelő helyzetben legyenek, így a további eredményekre még várnunk kell.

A Philae egész pontosan 2014. november 15-én éjjel adott utoljára életjelet, összesen 60 órát működött a landolás után. Fényképeket és elemzett mintákat küldött vissza, igazából ha soha nem kapcsolt volna be, akkor is évekre elég adattal látta volna el a kutatókat. Az ESA ettől függetlenül számított arra, hogy a Naphoz egyre közelebb érő üstökösön megfeneklett szonda felébred, ezért idén március 12-e óta folyamatosan várják, hogy a Rosetta felvegye a kapcsolatot a leszállóegységgel.

Az üstökös (és a műhold és a szonda) pillanatnyilag nagyjából 215,4 millió kilométerre vannak a Naptól, a Földtől mért távolság még ennél is több, nagyjából 300 millió. A trió nagyjából idén augusztus közepén éri el pályájának Naphoz legközelebb eső pontját. A szakemberek abban bíznak, hogy a változó fényviszonyok, illetve az üstökös felszínének körülményeiben valószínű változások kedvezőbb körülményeket teremtenek a kapcsolattartásra, illetve a tudományos munka folytatására.

A szakemberek korábban úgy vélték, hogy 19 watt és -45 Celsius-foknál melegebb üzemi hőfok kell az újbóli kapcsolatfelvételhez. Igyekeztek úgy átprogramozni a szondát, hogy az a lehető leghatékonyabban ossza el a rendelkezésére álló kevéske energiát. Korábban egyébként márciusra tették az összekapcsolódás első lehetséges időpontját, de igazából senki sem volt biztos abban, hogy valaha összejön a dolog.

A Rosetta (és a hozzá csatolt leszállóegyszég, a Philae) tíz éven át utazott az űrben, mire elérték a 67P jelű üstököst. A sikeres leszállás, a hatvanórás tudományos munka során született képek és eredmények, illetve a mostani, újbóli kapcsolatfelvétel az űrkutatás legkomolyabb eredményei közé tartozik. Ugyanakkor hatalmas PR-siker is az egész projekt, emberek tízezrei követik például Twitteren a kalandot (az egyes szám első személyben posztoló Rosetta és Philae üzeneteit természetesen a Földön lévő emberek írják), a képregényes megközelítés pedig iskolás gyerekek tömegét éri el, észrevétlenül csábítva őket az űrkutatás szépségeinek megismerésére.