Bence
11 °C
25 °C

Magyar leletekből derül ki, honnan jöttek az európaiak

2015.06.22. 14:06
Nemzetközileg is izgalmas kérdésről, magyar kutatók közreműködésével jelent meg cikk a Nature-ben az európai vándorlásokról. A régészek és populációgenetikusok soha nem látott mennyiségű adatot vizsgáltak meg, hogy megértsék, honnan érkeztek úgy 5000 évvel ezelőtt a kontinensre az indoeurópaiak. A Kárpát-medencei sírokból is származó leletek a vándorlási útvonalak mellett egy sor más kérdést is segíthetnek tisztázni, még arra is fény derülhet, hogy kiknek köszönhetjük a tejivást.

A Nature-ben publikált kutatás fő kérdése az indoeurópai népek bronzkori vándorlása, és erre máris van egy fontos és eléggé valószínű válasz. Általában két nagy elmélet létezik ezzel kapcsolatban: vagy Anatóliát, vagy a Fekete-tenger feletti sztyeppe vidékét szokás indoeurópai őshazának tekinteni. Az új eredmények az utóbbit erősítik meg, a gének a sztyeppéről való elszármazást valószínűsítik.

A kutatásban koppenhágai archeogenetikusok vezetésével 101 európai régészeti lelőhelyről származó mintát elemeztek. Ez nagyon soknak számít, és van köztük négy Kárpát-medencei középső-bronzkori sírcsoport is: az érdi, százhalombattai, battonyai és szőregi temetkezésekből vettek mintákat magyar kutatók részvételével.

A régészetben egyébként is genetikai forradalom zajlik ezekben az években. Alig öt éve sikerült először feltárni az első teljes ősi emberi genomot, akkor egy 4000 éve élt eszkimó hajcsomója hozta meg az áttörést. Azóta nagyon sok mintán megcsinálták már a teljes szekvenálást, mert a korábban rettentően drága genetikai vizsgálatok mára sokkal olcsóbbak lettek, másrészt  mert most már nagyon jól el lehet különíteni még a sérült ősi DNS-eket is a rájuk rakódott szennyeződésektől.

Így nagyobb mintákon alaposabb és részletesebb vizsgálatokat tudnak végezni, az összehasonlító kutatások pedig rengeteget tehetnek hozzá az egész történelemről alkotott képünkhöz, attól kezdve, hogy hogyan táplálkoztak, odáig, hogy milyen betegségekbe haltak bele az akkor élt emberek néhány ezer évvel ezelőtt.

„A magyar leletek vizsgálata kapcsán az volt a fő cél, hogy ezeket elhelyezzék Európa bronzkori genetikai térképén” — mondta az Indexnek Kiss Viktória, a nemzetközi kutatásban az MTA-t képviselő régész.

Az egyik legizgalmasabb régészeti kérdés, hogy az újítások, divatok terjednek-e el egyik helyről a másikra, vagy az emberek vándorolnak

Ebben az esetben az utóbbiról van szó, a genetikai eredmények egyértelműen egy elsősorban kelet-nyugati vándorlásról beszélnek, és ennek a Kárpát-medencében is jelentős nyomai vannak.

A történet ezúttal természetesen nem a magyarok őstörténetéről szól, hiszen itt az időszámításunk előtti 3500 és 1000 közötti időszakról van szó. A főszereplők helyettünk a jamnaják, akiket a temetkezéseik alapján a „gödörsíros kurgánok népének” is neveznek. IIyen kurgánból pedig az Alföldön is elég sok van, nyugatabbra viszont már nem találtak ilyen temetkezéseket, így elképzelhető, hogy a kelet-európai sztyeppén keresztül nyugatra vándorolt nép innen már nem ment tovább.

„A kutatás Kárpát-medencei vonatkozású eredménye, hogy amit az ásatásokból származó leletekből lehetett látni, az most már genetikai szinten is bizonyítható” - mondja Kiss Viktória.

Ha az egész kontinens szempontjából nézzük, sok minden más is kiderül az adatokból. Úgy tűnik, hogy nem csak a gödörsíros kurgánok népe jött nyugatra, de Európában a génjeik keveredésekkel más kultúrákban is továbbéltek. Az Észak-Európában egykor elterjedt „zsinórdíszes kultúrához” kapcsolható leletekben szintén megtalálhatók a tőlük eredeztethető genetikai nyomok, sőt, hogy a helyzet bonyolultabb legyen, az is látszik, hogy később volt egy keletre irányuló visszavándorlás is. A jamnaja gének ugyanis később ismét megjelennek Közép-Ázsiában, de ekkor már európai jegyekkel együtt. Az általános kelet-nyugati irányú migrációval ellentétes mozgás izgalmas eredmény, aminek akár nyelvészeti vonatkozásai is lehetnek: elképzelhető, hogy a mai Nyugat-Kínában valamikor beszélt indoeurópai tokhár nyelv eredetére is ez lehet a magyarázat.

A genetikai, régészeti és nyelvészeti eredmények megfeleltetése azonban egyelőre minden hasonló kutatásnál csak hipotetikus lehet — mivel a gének és a sírok nem szólalnak meg, többnyire csak többszörösen közvetett bizonyítékokról lehet beszélni. De egy sor területen máris jól megalapozott eredmények vannak. Mivel a teljes genom vizsgálatából a szemszín, hajszín, bőrszín mellett például a laktózérzékenység is megállapítható, most ennek eredetéről is vannak új információk: ezek szerint a laktóztolerancia, vagyis, hogy az európai emberek általában meg tudják emészteni a tejet, szintén a jamnajáknak köszönhető; az ezért felelős gének legalábbis velük együtt jelentek meg Európában, még ha nagyobb arányban csak a későbbi időszakban terjedtek is el.

A gödörsíros kurgánok népe (jamnaják) feltételezett vándorlása a zsinórdíszes kerámia kultúrája felé
A gödörsíros kurgánok népe (jamnaják) feltételezett vándorlása a zsinórdíszes kerámia kultúrája felé
Fotó: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete

A Nature cikk mögött álló nemzetközi kutatócsapat régész és genetikus tagjai csak most megnyíló nagy perspektívákról beszélnek, és ebben a magyaroknak is fontos szerepe lehet: az MTA-ban a Kárpát-medencei bronzkori sírokat fogják most már szélesebb körben vizsgálni hasonló módszerekkel.