Orsolya
7 °C
19 °C

Ma megdöntheti a Balaton vize a melegrekordot

2015.07.23. 11:38

A hosszú ideig tartó, szinte teljesen zavartalan napsütés és a szélsőségesen meleg levegő miatt van, hogy rekordközeli 30,5 Celsius-fokot mértek Siófoknál a Balatonban – mondta el kérdésünkre az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. Persze ez a 30,5 fok nem az egész Balatonra érvényes.

A tó vízhőmérsékletét Siófoknál, az OMSZ Viharjelző Obszervatóriumánál mérik, a parttól 30 méterre lévő bójánál, a vízszint alatt egy méter mélyen. Ez a hivatalos adat, ehhez képest azonban elég nagy a szórás attól függően, hogy hol mérünk: 25 centiméter mélységben például ugyanekkor már 30,7 fokos volt a víz, 3 méteren, a fenéknél viszont csak 28,9. A sekélyebb, parti vizekben ennél több fokkal is melegebb lehet a víz, míg a mélyebb, belső vizeken a tófenék közelében 2-3 fokkal is alacsonyabb a hőmérséklet – tudtuk meg az OMSZ-től.

Mint mondják, nem egyszerű megítélni a vízhőfok esetében, hogy pontosan mi is az abszolút rekord. Nehéz a standard körülmények biztosítása, mert a vízszint is rendre más, és maga a mérés sem túl régóta működik. „Valószínűleg a 2003-as 31,1 Celsius-fok tekinthető abszolút maximumnak a hiteles mérések közül, de akkor nagyon alacsony volt a Balaton.”

Hidegebb vízre csak akkor lesz esély, ha az időjárás is változik. Ha hétvégén érkezik egy hidegfront, már a széllel járó hullámzás is átkeverheti a vizet, ez önmagában többfokos csökkenést jelenthet. Amíg viszont ilyen meleg a levegő és a víz is, marad minden így, ez egyben azt is jelenti, hogy a tó 0,5-0,8 centimétert párolog naponta.

A Duna és a Tisza esetében ilyen probléma nincs: a Belügyminisztérium Vízügyi Főigazgatóságának adatai szerint a Duna Budapestnél tavaly ilyenkor pont ugyanilyen meleg volt, és a Tisza is csak pár tized fokkal melegebb Szolnoknál, mint tavaly júliusban. A folyóvizek extrém felmelegedéséhez sok tényező kell, sok múlik például a vízhozam nagyságán, illetve a különböző mellékágakból beömlő vizeken is. A szakemberek szerint olyan nagyon nincs is jelentősége annak, hány fokos a Duna vagy a Tisza, emberemlékezet óta nem okozott problémát az élővilágnak, akármennyi fokos is volt a víz.

Mint megtudtuk, pont ezért nem is nagyon vizsgálják a kérdést a kutatók, egyedül arról készült tanulmány, hogy az új atomerőmű hűtővize mennyire zavarná a Paks alatti Duna-szakaszt. A folyók esetében nem mindegy, hogy 5, 10 vagy 50 kilométeres szakaszt akarunk vizsgálni, annyira változékonyak a körülmények, és annyira eltérően reagálnak a környezet egyes változásaira az állat- és növényvilág tagjai.

A Balaton ennél érzékenyebb vidék, de a Balatoni Limnológiai Intézet gyorsjelentése szerint bőven van víz a tóban, ami ráadásul kiváló minőségű, és az algavirágzás sem indult be sehol. A július 20-i mérések szerint az algásodást befolyásoló klorofillkoncentráció még a tó legalgásabb területén, a Keszthelyi-medencében is 20 mikrogramm/liter alatt maradt, és keleti irányban még fokozatosan csökkent is. Az egészségügyi határérték 50 mikrogramm literenként.

Két, látvány szempontjából rossz, de amúgy veszélytelen jelenséggel futhatnak össze a strandolók a Balatonnál mostanában. Az egyik az árvaszúnyogok rajzása után hátramaradt bábok, amik akár habos lepedéket is képezhetnek a part környéki víz felszínén. Az intézet munkatársai jelentésükben kiemelik: az árvaszúnyog természetes szereplője a balatoni élővilágnak, a rajzása után visszamaradó rovarpáncélok nem jelentenek egészségügyi veszélyt.

A másik jelenség az amuri kagylók pusztulása. Ez egy olyan faj, ami a kelet-ázsiai halfajok betelepítésével került hazánkba. Keszthely környékén mostanában tömegesen pusztulnak el, de ez ellen tenni semmit sem lehet, a strandok üzemeltetőinek csak annyit javasolnak a limnológusok, hogy igyekezzenek összeszedni az elpusztult egyedeket.