Előd
7 °C
16 °C

Sokkal sokoldalúbb a Csurjumov-Geraszimenko üstökös, mint gondoltuk

2015.07.30. 22:39

Már korábban is beszámoltunk a Csurjumov-Geraszimenko üstökössel és a Philae leszállóegységgel kapcsolatos hírekről, a Rosetta-programban részt vevő kutatócsoportok pedig most hét tanulmányt tettek közzé a Science című tudományos lap legújabb számában, amelyekből kiderül: a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös sok szerves molekulát tartalmaz, a felszíne pedig igen változatos.

Fotó: ESA/Rosetta/Philae/ROLIS/DLR

Fred Goesmann, a göttingeni Max Planck Naprendszerkutató Intézet munkatársa csapatával 16 szerves molekula létére talált bizonyítékot, amelyek közül négyet korábban még soha nem találtak ilyen égitesten, írja az MTI.

Összességében organikus kötésekből álló valódi építőkockákról van szó, amelyek fontos biokémiai reakciók kiindulópontjaként szolgálhatnak

– mondta, és arról is beszélt, hogy ezek további kémiai reakciók során cukorrá és aminosavakká fejlődhetnek, amelyek az élet építőelemei. Sok kutató szerint ezek járulhattak hozzá az élet kialakulásához a Földön.

Ian Wright, a nagy-britanniai Open University munkatársa és kutatócsoportja nagy lánc alakú molekulákra is bukkant, amelyek kizárólag szénből és hidrogénből állnak.

Az üstüköst egyébként 1969-ben fedezték fel, keringési ideje 6,5 év, tömege 10 milliárd tonna, két nyúlványból áll, központi magjának átmérője pedig nagyjából 4 kilométer lehet. A tudósok 19 tartományt különböztetnek meg rajta, amelyeknek egyiptomi istenségek neveit adják, és a talaj típusának megfelelően csoportosítják.

És a felszín?

Az üstökös felszínével is megdöbbentette a tudósokat: volt olyan terület, ahol a 20 centiméteres granulátumréteg olyan puha volt, mint a frissen hullott hó, így a Philae leszállóegység még nyomokat is hagyott maga után, ám egy másik landolási ponton olyan kemény volt a felszín, hogy a Philae hiába próbált lefúrni egy mérőműszert, sem a lábai, sem a jégfúrói nem hatoltak be megfelelően a talajba.

Többször visszapattantunk, miután a robot szigonyai nem tudtak kioldódni, hogy a jármű lehorgonyozzon a talajon

– mondta Jens Biele, a kölni német űrkutatási hivatal, a DLR kutatója is.

A felszínnel ellentétben egyáltalán nem lepte meg a kutatókat az üstökös hőmérséklete, fel voltak készülve a mínusz 180 és mínusz 140 fokos hidegre.

Egyet mindenesetre megtanultunk az első üstököslandoláson: a visszapattanás nagyobb probléma, mint a talajban való esetleges elsüllyedés

– összegezte a tapasztaltakat Stephan Ulamec, a Philae projektvezetője.