Mihály
11 °C
25 °C

Fukusima az új Csernobil

2015.09.19. 00:25
A japánok mindent kipróbáltak: tartályok, gumi, fagyasztás. De nem segít semmi, Fukusima még mindig nincs rendben, pedig a katasztrófa 2011-ben történt. A megoldás folyamatosan csúszik, most azt mondják, 30-40 évre vagyunk tőle, de a pénz még nincs meg rá. Sokmillió dollár ment el feleslegesen, közben újraindulnak a leállított atomerőművek az országban.

Meredeknek hathat a címben megfogalmazott állítás, de nem is a katasztrófa hasonlóságaira gondolunk (különbség volt bőven, az egyiket természeti katasztrófa okozta, a másikat emberi mulasztás, a reaktortípusok is teljesen mások), hanem arra, hogy mi történt azóta. Csermobilnál ma a természet az úr, az első elhárítási munkálatokban sokan meghaltak, végleges megoldás azonban nincs. A második, felrobbant reaktort záró szarkofágnak 2016-ra kellene elkészülnie, de úgy tűnik, ettől még nagyon messze vagyunk, miközben erdőtüzek pusztítanak a vadon által benőtt területen.

Fukusimát nem veszi körbe erdő, ott van viszont az óceán. És egy hatalmas tartálytenger, ami lassan az egész környéket beborítja. A szivárgások 2011 óta állandóak (legutóbb 2015. szeptember 10-én volt ilyen hír), hol kisebb, hol nagyobb sugárzást mérnek a vizekben, állatokban, talajban, a megoldások pedig még mindig a javaslatok szintjén mozognak. Az angol (és a magyar) nyelvű sajtóban már jó ideje nem téma az veszélyes erőmű, de a csend félrevezető: szinte semmi sem megoldott, a veszély továbbra is magas, az üzemeltető egyáltalán nem ura a helyzetnek, az erőmű maradékain dolgozó munkások pedig rendszeresen nem élik túl a napi bevetést.

Augusztusban három munkás halt meg, és már szeptemberben is volt egy halott - de ők már nem kerülnek be a nemzetközi hírekbe, az üzemeltető általában csak a japán nyelvű jelentésben ír az esetekről, vagy elrejti őket másról is szóló angol nyelvű anyagokban.

Mindeközben a radioaktivitás szintje néhol csökken, legalábbis a japán hatóság újabb területet nyilvánítottak biztonságosnak, ahová visszaköltözhettek a lakosok. Naharát még 2011-ben ürítették ki, a visszaköltözés nem lesz gyors, több ezer korábbi lakásból ma csak száz lakható. Nem ez az első ilyen akció, van, ahol már 2014 óta lehet újra lakni.

Jött a víz, és bemosta a radioaktivitást

Hogy mekkora a gond, ahhoz elég megnézni egy egészen friss történetet. A radioaktív katasztrófát okozó földrengés és szökőár 2011 márciusában volt. Ehhez képest 2015. szeptember nyolcadikán jött az Etau nevű trópusi vihar, és új szivárgásokat okozott, megint radioaktív víz folyt az óceánba a megsérült atomerőműből. A teljes képhez hozzátartozik, hogy Etau soha nem látott esőzéseket szabadított rá Japánra, az árvizek ellen rengetegen a házaik tetejére menekültek, több tízezer embert kitelepítettek. A fukusimai erőművet üzemeltető TEPCO (Tokyo Electric Power Co.) pár nappal a vihar előtt Facebook-oldalán hirdette is, mennyire készülnek a tájfunra.

Arról már nem posztoltak, hogy a tájfun megint jó nagy adag radioaktívitást mosott az óceánba. Legalább 82, radioaktív szennyeződéssel teli zsákot sodort el az áradás. Ezekben a zsákokban olyan eszközök voltak, amiket a megrongálódott erőmű környékéről szedtek össze, ezeket egy környékbeli városban tárolták. A minisztérium szerint a zsákok nagy részét sérülés nélkül sikerült visszaszerezni, de azért az eset jól mutatja, mennyire nincs végleges megoldás. Az üzemeltető sietett megnyugtatni mindenkit, hogy az áradás a reaktort nem érte el. Azt viszont elismerték, hogy pár nappal korábban megint radioaktív víz szivárgott ki.

Miért szivárog még mindig?

A katasztrófa óta a japánok a reaktor körül tartályokba gyűjtik a szivárgó radioaktív vizet, lassan végeláthatatlan területen sorakoznak a hatalmas hordók. Nem lehet mindent beépíteni, örökké nem gyűjthetik így a veszélyes folyadékokat, próbálkoznak is mindennel. Nem sok sikerrel. A kormány márciusi audita szerint eddig több millió dollár ment a kukába, a különböző mentőakcióknak nem sok érdemi haszna volt.

A víztisztítás alig ért valamit

A Tepco mindenféle váratlan dolgot megpróbált. A legnagyobb bukás a 270 millió dolláros víztisztító rendszer, amit a francia nukleáris cég, az Areva szállított le a japánoknak. Arra tervezték, hogy eltávolítsa a radioaktív céziumot a három sérült reaktorból, de a gépet sosem helyezték teljesen üzembe. Összesen három hónapig működött, ezalatt 77 ezer tonna folyadékot dolgozott fel, ami elhanyagolható része annak a háromszázezer tonnányi szivárgásnak, amit napi átlagban észleltek. 

A fagyasztás bebukott

A másik nagy projekt arról szólt, hogy hűtőfolyadékkal töltött csövekkel megfagyasztják a talajt az erőmű körül, ezzel akadályozzák meg a további szivárgást. A jégfal azonban szintén drágának és hatástalannak bizonyult. A technológiát még sosem próbálták ki ekkora méretben, így hiába tervezték évekig és építették hónapokig, még egy kis részen sem sikerült elérni a megfelelő hatást.

23 csőből álló rendszer, tíz tonna jég és egy tonna szárazjég sem segített: nem sikerült a talajt 15 Celsius-fok alá hűteni, miközben a megfelelő hatáshoz 10 fok kellett volna. 400 tonna jég, 840 ezer dolláros már biztos veszteség, 300 milliós költségkeret után 2014 augusztusában a Tepco elismerte, hogy a projekt nem működött.

A gumi sem jött be

Hatalmas hiba volt 134 millió dollárt költeni azokra a gumival bélelt tartályokra is, amelyek gyorsan elkezdtek ereszteni, bele a környező talajba és az óceánba. 18 millió ment a levesbe azokkal a föld alatti medencékkel is, amelyek pár hét alatt megbuktak.

150 millió ment el arra a desztillálóra, amelynek az lett volna a feladata, hogy megtisztítsa a túlmelegedő reaktormagok körüli tengervizet. Az eredeti hűtőrendszerek mind tönkrementek a 2011-es katasztrófában, ez vezetett a reaktorok leolvadásához is. Az újonnan hozott tisztítókból az egyik csak egy hétig működött, de a többi is csak hat hétig húzta.

Közben visszakapcsolják az atomerőműveket

A mostani számítások szerint a terület biztonságossá tétele a legoptimistább forgatókönyvek szerint is 30-40 évig tart még, és akkor is marad még majd miért aggódni. Egyetlen komolyan vehető modell sem számol azzal, hogy a projekt teljesíthető a mostani, 1,6 milliárd dolláros költségvetésével, mivel csak a radioaktív szemét elszállítása és tárolása ennek a három-négyszeresébe kerülhet.

Mindeközben Japán visszakapcsolja Sendai város első számú atomreaktorát, két évvel azután, hogy lekapcsolták. A reaktort bekapcsolják az áramellátásba, engedélyt adott rá Nukleáris Szabályozó Hatóság. Az első számú reaktor október közepétől üzemelhet (üzemeltetője nem a Tepco, hanem a Kyushu Electric Power Co.)

A 2011. március 11-i katasztrófa után az összes reaktort lekapcsolták. Az áramkimaradások miatt azonban ideiglenesen visszakapcsoltak két erőművet is, de ezeket 2013 szeptemberében újra leállították. A Tepco viszont továbbra is nyereséges

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.