Az állatvilág fittyet hány a csernobili katasztrófára

Szaporodnak a vadállatok a csernobili atomerőmű körül kialakított elidegenítési övezetben – írja az MTI. A Current Biology legfrissebb számában megjelent tanulmány szerzői feltételezik, hogy feltehetően több vadállat él a 30 kilométeres övezetben, mint az 1986. április 26-i atomerőmű-baleset előtt.

Jim Smith, a Portsmouth-i Egyetem tanára, a kutatás vezetője szerint ez nem jelenti azt, hogy a sugárzás jót tenne a vadvilágnak, de az ott élő emberek tevékenységeinek, közöttük a vadászatnak, gazdálkodásnak, erdőgazdaságnak nagyobb a hatása.

A fehérorosz Poleszjei Állami Sugárökológiai Rezervátum munkatársainak segítségével a kutatók légi felvételeket használva számlálták össze a nagyemlősöket: őzeket, jávorszarvasokat, medvéket és farkasokat. Télen a hóban talált lábnyomok segítségével számolták össze a különböző fajok egyedeit. A nyomok sugárszennyezettségét is megmérték.

A Csernobilban látott állatok száma hasonló a sugárszennyeződéstől mentes övezetekben élő populációkéhoz.

– mondta Smith a BBC Newsnak.

Jim Smith és csapata a csernobili övezet különböző részeiben élő állatok számát összehasonlítva megállapította, hogy a sugárszennyezett területeken ugyanannyi állat él, mint a kevésbé szennyezett részeken. A farkasok száma kiugróan magas, hétszer annyi, mint a közeli hasonló méretű természetvédelmi parkokban. Smith szerint ez a vadászat hiányával magyarázható. 

A professzor szerint a kutatás megmutatta, mi történik az állatvilág megóvásban, amikor az emberek kikerülnek a képből. A kutatás azonban nem tért ki arra, milyen hatása van a sugárzásnak az egyes állatok egészségére.

Tim Mousseau, a Dél-karolinai Egyetem tanára évekig tanulmányozta a csernobili állatvilágot, elsősorban a madárpopulációkat. Szerinte a tanulmány pozitív lépés az atombalesetek egészségügyi és környezeti hatásának tanulmányozása felé, de további kutatásokat szorgalmazott.

Ez a kutatás csak a nagyemlősök és a vadászat összefüggéseit tárja fel, míg az állatok túlnyomó többsége – a legtöbb madár, kisemlősök és rovarok – az emberek ottlététől független.

– mondta Mosseau. Ahogy látja, az új kutatás csak azt mutatja, hogy „a háborítatlanul élő egyes állatpopulációk exponenciálisan növekednek és feltehetően túlszaporodnak a térségben”. Szerinte nincs bizonyíték rá, hogy csernobili állatok száma eléri a más térségekben élő, ragadozóktól és vadászattól óvott populációk szintjét.