Ilona
16 °C
33 °C

Vizezett vízzel a méreginjekció ellen

GettyImages-178270443
2015.10.09. 15:50
Mit szólna ahhoz, ha teljes komolysággal azt állítanám, hogy a napsugárzástól leprát lehet kapni, de ne aggódjon, az általam kifejlesztett, speciálisan kondicionált zacskós levegővel elejét lehet venni a szörnyű kórnak, jutányos áron, természetes úton, mellékhatások nélkül? Valószínűleg azt, hogy egy ócska csaló vagyok, talán még kreatív javaslatai is lennének azzal kapcsolatban, hogy mit csináljak, és hová tegyem a zacskós levegőmet. Most üsse be a Google-be, hogy “oltáskivezetés”.  Több ezer találatés egy egész virágzó üzletág fog a szeme elé tárulni. Miközben az egész alapvetően semmiben nem különbözik az én lepragyógyító levegős ötletemtől: azt állítja, hogy valami súlyos betegséget okoz (ami valójában nem), és meggyógyítja egy másik valamivel (ami valójában semmit nem gyógyít).

Én mindent megtettem. Egy teljes délelőttöt töltöttem azzal, hogy különféle homeopatákat, -terapeutákat, -tanácsadókat, és -természetgyógyászokat hívogattam, hogy valaki magyarázza már el nekem, hogyan működik az oltáskivezetés. Rendkívül tanulságos volt, ajánlom mindenkinek, aki nem sajnálja a telefonszámlát a minőségi szórakozásra. A menetrend általában az volt, hogy az illető

  • szabadkozott egy sort, hogy nem olyan nagy szaktekintély ő,
  • ajánlott maga helyett két másikat,
  • azért megpróbálta elmagyarázni a dolog működési mechanizmusát,
  • amikor visszakérdeztem pár részletre, összezavarodott, és felhúzta magát,
  • kikötötte, hogy nem szerepelhet a cikkben se a neve, se az, amit mondott.

Néhány ilyen zsákutca után taktikát változtattam, és egyszerű érdeklődőként futottam le ugyanezeket a köröket. Összességében nagyjából a következőket sikerült megtudnom:

  • A homeopátiás szerekben igenis van hatóanyag. Vagy hatóanyag nincs, de rezgés van. De nem a rezgés a lényeg, hanem az információ.
  • Az információ molekuláris szinten bemegy a sejtek közé, és azok reakcióként kidobják magukból a mérgeket.
  • Az orvostudomány még nincs azon a szinten, hogy megértse a homeopátiát.
  • Nem is kell érteni, elég ha a tapasztalat azt mutatja, hogy működik.
  • Az orvosok nagy része tudja, hogy működik, csak nem meri használni, mert ellehetetlenítik.
  • A homeopátiát úgy általában mocskos eszközökkel elnyomja a gyógyszeripari lobbi.
  • A védőoltások valójában nem is szükségesek.
  • A kötelező védőoltás egy titkos születésszabályozási kampány része.

Annyi átfedés azért megvolt a sok magyarázatban, amit hallottam, hogy az oltásokban csúnya dolgok vannak, és a homeopátiával ezeket ki lehet űzni a szervezetből. Hát, akkor induljunk ki ebből.

A “mérgek”

Na, de konkrétan mi van az oltásban, amit ki kell vezetni a szervezetből? Az online források, illetve akikkel beszéltem, három dolgot említenek (már ha nem megyünk le az idiotizmusnak arra a szintjére, hogy az oltásokkal a gonosz háttérhatalom népirtó mikrocsipeket juttat az emberekbe), amelyek a hatóanyaggal együtt a testbe jutva problémákat okozhatnak, ezért meg kell szabadulni tőlük: a higany, az alumínium, és a formaldehid.

Lássuk először is a higanyt, ami az egész oltásellenes hisztit kirobbantó, mára ezerszer cáfolt kutatás szerint állítólag autizmust okoz. Egyébként nem okoz; a fickó, aki az egészet kitalálta, meghamisított egy kutatást, hogy azzal a saját védőoltás-szabadalmát előnyhöz juttassa a piacon. De vissza a higanyhoz. A higany természetesen mérgező, ezért semmi keresnivalója az oltásban. Nincs is benne. A keveredés oka egy tiomerzál nevű szerves anyag (antibakteriális hatása miatt használják, hogy védje az oltóanyagot a fertőzésektől), aminek valóban része molekulánként egy darab higanyatom. Ennek alapján mérgező higanyt kiáltani kb. annyira ésszerű, mint mérgező klórgázt vizionálni a húslevesbe, a megsóztuk -> nátrium-klorid -> klór -> méreg -> halál gondolatmenet nyomán. A tiomerzál egyébként a szervezetben hamar elbomlik, majd kiürül. Még mindig nincs bizalma a cuccban, elvégre mégiscsak ott bujkál benne a higany? Semmi gond:

Magyarországon 2005-ben vonták ki a forgalomból a tiomerzál-tartalmú oltásokat, vagyis az anyag, ami az oltáskivezetés első számú célpontja, valójában már tíz éve nincsen benne az oltásokban.

Lássuk a másik két “mérget”, az alumíniumot és a formaldehidet. Ezek valóban benne vannak egyes oltásokban. Az alumíniumot az immunválasz létrejöttét elősegítő ágensként használják, alumínium-foszfát, és alumínium-hirdroxid formájában; a formaldehidet pedig bizonyos oltóanyagok előkészítésénél a vírusok inaktiválására. A kulcs itt a mennyiség, és természetesen mindkét anyagból nagyon-nagyon kevés van az oltásokban. Hogy pontosan mennyi, azt dr. Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem adjunktusa a blogjában csodálatosan részletes számításokkal vezeti le, akit mélyebben érdekel a téma, kattintson ide és ide, akit nem, az higgye el nekem, hogy milyen konklúzióra jut a szakember:

  • Formaldehidből a csecsemő szervezete kb. tízszer annyit termel (igen, a vérünk tartalmaz formaldehidet, amit saját magunk állítunk elő, elég ijesztő), mint amennyi egy védőoltásban van. Sőt, az anyatejben is van formaldehid, egy deciliterben nagyjából három védőoltásnyi.
  • Alumíniumból természetes úton szintén nagyságrendekkel több kerül az ember szervezetébe, mint az oltással (ami valahol logikus is, hiszen az alumínium a földkéreg 3. leggyakoribb eleme, gyakorlatilag minden tápanyagunkban benne van).

Ott tartunk tehát, hogy a három kivezetendő mumusból az egyik tíz éve nincs is benne az oltásban (a kivonása óta egyébként az égvilágon semmilyen pozitív hatást nem mértek az autizmussal diagnosztizált gyerekek számában), kettőből pedig annyira kevés van, hogy az egészen biztosan nem okozhat betegségeket. Ezt onnan tudjuk, hogy ha okozna, akkor az is súlyos tünetekkel járna, ha a csecsemő éppen egy kicsit jobb étvággyal fogyasztja az anyatejet, és ezzel túladagolja magát. Lássuk, mit lehet tenni ez ellen.

A “megoldás”

Az oltáskivezetés aránylag új dolog, egy Tinus Smits nevű holland orvos találta ki, aki szűk egy hónappal azután, hogy 2010. márciusában kiadta az erről szóló könyvét, meg is halt (vesedaganattal küzdött). Ezzel rögtön a homeopátia James Deanjévé vált, a könyve pedig az oltáskivezetés Bibliájává.

Smits vezette be a nozóda fogalmát, ami az adott betegség kórokozójából készült homeopátiás szer – ellentétben a hagyományos homeopátiás szerekkel, amelyek nagyjából hasraütésszerűen készülhetnek akár kacsamájból, csillagfényből, vagy – kapaszkodjanak meg! – vízből. A nozóda ezekhez képest egészen racionális ötletnek tűnik, hiszen a hagyományos védőoltásokban is a kórokozók legyengített/megölt darabkái vannak, és ezek készítik fel a védekezésre az immunrendszert. A nozódánál viszont beüt a homeopátia egyik teljesen nonszensz alapelve, és a hatékonyság növelése végett az értelmetlenség szintjéig hígítják a hatóanyagot. És itt hatóanyag alatt ne feltétlenül laborban kitenyésztett, majd megölt baktériumra vagy vírusra gondoljunk, hanem például az adott betegségben szenvedő ember vizeletére.

Amikor különféle homeopátiás gyógyszertárakban érdeklődtem oltáskivezetésre használható szerek után, kicsit zavarba ejtő módon pontosan annyiféle cuccot ajánlottak, ahány helyet felhívtam. A hígítások (a homeopátia egyik sarokszáma!) C30 és C300 között mozogtak, bár az egyik patikában C10000 is felmerült, amivel évekkel az oltás után is kiszedhetők a szervezetből a mérgek. Egyelőre maradjunk a C30-nál, annál a legkisebb a hígítás mértéke. C százszoros hígítást jelent, a 30 pedig azt, hogy ezt harmincszor ismétlik meg. És most előre is elnézést kérek , két bekezdés erejéig középiskolás matek és kémia fog következni.

Ha valamit a századára hígítok, és ezt harmincszor megismétlem, a végső hígítási arányom száz a harmincadikon, vagyis tíz a hatvanadikon lesz. Ez egy egyes, és utána hatvan nulla. Egymilliárdszor egymilliárdszor egymilliárdszor egymilliárdszor egymilliárdszor egymilliárdszor egymillió. Ennyi molekulányi vízre jut a C30-as csodaszerben egyetlen, a hígítás előttről származó hatóanyag-molekula. Egy mol víz 6*10 a huszonharmadikon molekulát tartalmaz, és 18 gramm a tömege. Mai házi feladatunk: számolja ki, hány liter vízre jut egyetlen hatóanyag-molekula C30-as hígítás után! Ha az jött ki, hogy

30000000000000000000000000000000000

vagyis 3*10 a 34. hatványon liter, akkor helyesen számolt.

A Föld bolygó teljes vízkészlete 1,386 millió köbkilométer, literben kifejezve ez 1,386*10 a tizenötödiken. Ami sokkal-sokkal kevesebb, mint amennyi egyetlen molekula C30-as hígításához szükséges. Mivel több milliárd Földnyi vízkészlet kéne ahhoz, hogy ezt elérjük, a homeopátiás potenciálásnál egy idő után (szorgalmi házi feladatként ki lehet számolni, hogy hány hígítási forduló után!) már nincs hatóanyag, a vizet vizezik tovább.

Ezzel persze elvileg nincs semmi baj, hiszen a homeopátia szerint valójában nem is kell hatóanyag a szerbe, elég az, hogy a víz megőrzi az információját, és azzal a hatását. Oké, tételezzük fel, hogy ez igaz. Ez azonban azt jelenti, hogy meg kell őriznie minden másnak az információját és hatását is, ami valaha hasonló hígításban belekerült a Föld vízkészletébe. Mik is lehetnek ezek az anyagok? Például Oszama bin Laden holtteste, a Titanic, vagy az én vizeletem, amit vagy 30 éve engedtem bele a leányfalui strandon a gyerekmedencébe, utólag is elnézést kérek, kicsi voltam még, és nagyon kellett. És akkor ezt a gondolatmenetet ne is vigyük tovább arrafelé, hogy az elmúlt pár ezer évben mondjuk a részeg tengerészek miket juttathattak a világ óceánjaiba. Hát méreganyag legyen a talpán, ami képes ellenállni ennek a sok információnak.

Azért mégis csak lehet benne valami

Ha ön eddig figyelmesen olvasott, arra a következtetésre juthat, hogy a homeopátiás oltáskivezetés

  1. olyan dolgokról ígéri, hogy kijuttatja őket a szervezetből, amelyek vagy nincsenek is ott, vagy olyan kis mennyiségben, hogy az biztosan nem ártalmas;
  2. teszi mindezt egy olyan módszerrel, aminek a működése ellentmond a tudománynak, a józan észnek és a logikának.

Ez a következtetés egyáltalán nem biztos, hogy helyes. Elvégre az emberi test titkainak nagyon kis részét derítette csak fel a tudomány, ami egyébként is sokszor esik tévedésbe. Sőt, meglepően könnyű átverni. Ha pedig valami természetes, és több száz éve használják, az mindenképpen megbízhatóbb, mint amit laboratóriumban kotyvasztanak mindenféle műanyagokból az Istent játszó lélektelen és felelőtlen emberek, akiknek csak a profit lebeg a szemük előtt. Tudják:

az orvos csak kezel, a természet viszont gyógyít.

Na, ha ebben egyetértünk, akkor térjünk vissza oda, ahonnan kiindultunk: tudta, hogy a napsugárzástól leprát lehet kapni? Kitenné ilyen veszélynek a családját? A gyerekét, aki előtt még annyi szép dolog és boldog élet áll? Ne aggódjon, az általam kifejlesztett, speciális zacskós levegővel elejét lehet venni a szörnyű kórnak, jutányos áron, természetes úton, mellékhatások nélkül. A cikk tetején megtalálja az elérhetőségemet, pont van még belőle raktáron, beszélhetünk viszonteladói kedvezményről is!