Huba
17 °C
33 °C

Megtalálhatták I. Szulejmán sírját

2015.12.10. 15:45 Módosítva: 2015-12-10 15:49:54

I. Szulejmán szultán síremlékének (türbéjének) maradványait fedezhették fel magyar tudósok Szigetvár mellett, jelentették be a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA) Budapesti Programkoordinációs Irodájának szerdai sajtótájékoztatóján. Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója kijelentette, minden valószínűség szerint I. Szulejmán szultán sírhelyét, az egykori mauzóleumot, valamint egy unikális oszmán kori települést sikerült megtalálniuk a szigetvár-turbéki szőlőhegyen.

Ahhoz azonban, hogy teljes bizonyossággal ki lehessen jelenteni, hogy a türbét találták meg, fel kell tárni a többi épület maradványait is és tisztázni szükséges egymáshoz való viszonyukat, írja az MTI.

Ali Uzay Peker, a Közel-keleti Műszaki Egyetem professzora kiemelte, hogy a legfontosabb egy oszmán kori település felfedezése; a türbe is ennek része. Az építészettörténész szerint a magyar kutatók nagyon komoly munkát tettek le az asztalra, ők a magyar és német nyelvű, a törökök pedig az oszmán forrásokat tekintették át. Egyértelmű, hogy a most feltárt maradványok egy szultáni építményhez tartoztak 16. századi oszmán díszítésekkel, de azt még nem lehet bizonyossággal megmondani, hogy melyik épület a türbe és melyik a dzsámi.

Sakir Fakili, a Török Köztársaság budapesti nagykövete hangsúlyozta, a közös erőből végzett kutatás a magyar-török történelem és kulturális örökség fontos időszakát tárja fel. Az 1520 és 1566 között uralkodott szultán türbéje utáni kutatás mellett először sikerült egy török alapítású magyarországi település maradványait feltárni.

A szultánt az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb hódítójaként tartják számon: tizenhárom hadjáraton vezette katonáit; emellett államférfiként is jelentős szerepet játszott, megújította a jogrendszert, a vallási életet, az oktatást, konszolidálta a birodalom területén élő kisebbségek helyzetét, magyarázta Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója. 1520-as trónra lépésekor a birodalom 1,5 millió négyzetkilométerre terjedt ki, 1566-ra pedig már 2,5 millió négyzetkilométerre nőtt.

Számos történeti kérdés is megoldásra vár még, nem ismerni még pontosan az ostrom menetrendjét, és nem tudni egészen biztosan azt sem, melyik napon halt meg a szultán és milyen körülmények között temették el. Az évek óta zajló kutatásokban a fordulatot az hozta, hogy a geográfiai megközelítést helyezték a középpontba. 

A 2014 őszén a turbéki szőlőhegyen kezdődött vizsgálatok alapját az jelentette, hogy a szigetvári Barátság parkban, valamint a turbéki Segítő Boldogasszony templomban végzett korábbi ásatások nem jártak sikerrel. A korábbi vizsgálatok nem helyeztek hangsúlyt a történeti forrásokban fellelhető földrajzi információkra és arra, hogy a táj képe megváltozott az elmúlt évszázadokban.

Tájrekonstrukciót végeztek 1566-ra és 1689-re, a város elpusztulásának idejére fókuszálva. Kiderült, hogy a táj sokkal vizesebb volt, mint ma. A levéltári kutatás valószínűsítette, hogy a szigetvári vártól 4-5 kilométerre északkeletre, egy dombtetőn kell keresni, ahol 450 évvel ezelőtt szőlő és gyümölcsös volt. Ott kutattak, ahol az 1970-es években lakossági bejelentésre már voltak ásatások, 1982-re azonban arra jutottak, hogy török őrtorony állhatott ott. Most viszont kimondhatták, hogy ott oszmán kori település volt nagy épületekkel.

Nyolc méterre a feltételezett türbétől egy nagyobb épület van, ahol egy dzsámi állhatott és a közelben egy dervis kolostor maradványai is találhatóak. Az épületegyüttest árok veszi körül. Minden információ és jel egy irányba mutat, a megtalált épületegyüttes I. Szulejmán türbéjét foglalja magába, ide temethették a szultán belső szerveit.