Pál
15 °C
32 °C

Hivatalosan is új földtörténeti kort teremtett az ember

2016.01.11. 08:34
Régóta vizsgálják a szakértők, vajon az ember korszaka, vagyis az antropocén újföldtörténeti kort képez-e a Föld történetében. Egy nemzetközi munkacsoport újabb bizonyítékokat talált arra, hogy az antropocén funkcionális és geológiai szempontból is különbözik a legutóbbi időszaktól, a holocén korszaktól.

A fogalmat az évezred elején Paul Crutzen Nobel-díjas kémikus alkotta meg. Érvelése szerint az emberi tevékenyek befolyása elérte a természetes hatások dimenzióját. Azóta rendszeresen használják a fogalmat, hivatalosan azonban csak a Nemzetközi Rétegtani Bizottság (ICS) nevezhet el egy korszakot.

Ez a hivatalos szerv 2009-ben speciális munkacsoportot bízott meg a javaslat megítélésével. A 40 tagú csoport a Science című tudományos szaklapban mutatta be eredményeit. Az, hogy hivatalosan is új korszakot hirdetnek-e ki, várhatóan a Nemzetközi Geológiai Kongresszuson derül ki augusztusban Fokvárosban - közölte Michael Wagreich, a Bécsi Egyetem kutatója, a munkacsoport tagja.

A tudósok meg vannak győződve arról, hogy az emberi tevékenység olyan, mindenütt jelen lévő és hosszú távú nyomokat hagyott hátra, amelyek elegendőek egy új földtörténeti korszak meghirdetéséhez. A holocénhez, ehhez a 11 ezer éven át stabil korhoz képest tapasztalt eltérések jelentősek - vélik a kutatók.

"Az ember egy év alatt 13 gigatonna betont termel, ami megegyezik az évente a világ folyói által szállított üledékmennyiséggel. Már ez is egy elgondolkodtató számadat" - hozta fel a példát Wagreich. Az emberi termékek, például az alumínium, a beton és a műanyag üledékei gyorsan fejlődő "technofosszíliákat" alkotnak. Az emberi tevékenység további bizonyítékai például a levegőt szennyező szénrészecskék, a talajban a nitrogén és foszfor nagy mennyiségű jelenléte a trágyázás miatt. A holocén korszakhoz képest továbbá jóval magasabb a légkör szén-dioxid- és metántartalma, a globális átlaghőmérséklet és a tengerek vízszintje.

"A jura kor a dinoszauruszokról ismert, a holocén korban fejlődött ki az emberi civilizáció, az új antropocént viszont azok a kiterjedt hatások jellemzik, amelyeket az ember hagy hátra a Földön" - fejtette ki Will Steffen, a kutatócsoport ausztrál tagja. A szakértő kiemelte, tanulmányuk fontos feladata, hogy felhívja a figyelmet a klíma stabilizálásának és a bioszférára gyakorolt emberi befolyás csökkentésének fontosságára.

Arról, hogy pontosan mikortól számítható az új földtörténeti kor, évek óta folynak viták. Egyes elméletek szerint a mezőgazdaság kezdeteihez, az ehhez kapcsolódó fakitermeléshez, illetve a korai bányászathoz köthető az antropocén kezdete, mások szerint az Amerika felfedezését követő évekhez, amikor megkezdődött az állat- és növényfajok globális szintű kicserélődése. Újabb csoportok a 19. század eleji ipari forradalmat tekintik az ember korszaka kezdetének.

Wagreich és kollégái szerint a nukleáris korszakkal, illetve a 20. század közepén tapasztalt iparosodással és az emberiség növekedésének felgyorsulásával kezdődött az ember kora.