Levente, Irén
17 °C
27 °C

Tíz fontos kérdés a zikavírusról

GettyImages-506964310
2016.02.03. 15:10
Néhány hónappal ezelőttig alig valaki hallott a zikavírusról, most pedig már az Egészségügyi Világszervezet is egészségügyi vészhelyzetet hirdetett a járvány miatt. Ennek ellenére nagyon keveset tudunk a vírusról és szinte naponta érkeznek aggasztó hírek hatásáról. Ezeket szedtük össze ebben a cikkben.

Mi a zikavírus és miért olyan ijesztő?

A zikavírus a flavivírusok családjába tartozik, ebbe a családba tartozik a sárgaláz, chikungunya és deunge-láz is. Egyelőre nincs olyan oltóanyag, amellyel megelőzhető lenne a betegség. A zikavírus azért okoz pánikot, mert összefüggésbe hozzák a mikrokefáliával. A kisfejűség azt jelenti, hogy a fej kerülete kisebb, mint a normál. Ilyenkor az agy nem fejlődik ki megfelelően, emiatt nem, vagy kevésbé tudja ellátni funkcióit. A rendellenességben szenvedő gyerekek kognitív és tanulásbeli lemaradást is okozhat, ennek mértéke változó. A következmények attól függnek, hogy mennyire károsodott az agy. Kromoszómarendellenesség, terhesség alatti bárányhimlő, kanyaró is okozhat kisfejűséget.

Ezt a kapcsolatot hivatalosan még nem mutatták ki.

Azért gondolják, hogy van kapcsolat a zikavírus és mikrokefália között, mert például Brazíliában ugrásszerűen megnőtt a bejelentett esetek száma. Az országban október óta 4180 esetet jelentettek, de ezek közül 270-et erősítettek meg a hatóságok, 462 esetben téves volt a riasztás. A brazil hatóságok kapcsolták össze a zikát a jelenséggel, mert azt figyelték meg, hogy azokon a területeken több rendellenes születést jelentettek be, ahol egyébként a járvány tombol. A kiemelt figyelem miatt azonban több esetet is jelentenek be, ezek egy részéről később kiderül, hogy nem igaz.

Ugyanakkor a feltételezett kapcsolat miatt több országban is kiemelt figyelmet fordítanak terhes nőkre, Kolumbiában például kétezer terhes nő fertőződött meg a vírussal. Több országban kifejezetten nem ajánlják a terhes nőknek, hogy fertőzött területekre utazzanak. Olyan kijelentések is voltak a hatóságok részéről, hogy a nők ne essenek teherbe.

Jelenleg csak annyit tudnak a kutatók, hogy a magzat megfertőződhet a zikavírussal, ez szokatlan, a többi flavivírus nem képes erre. Legalábbis mostani tudásunk szerint.

A kisfejűség mellett még más betegségeket is a zikavírushoz kapcsolnak, mint például a Guillain–Barré-szindróma, amely egy nagyon ritka, autoimmun, a perifériás idegeket érintő gyulladásos betegség. Jellegzetes tünetei a végtagokban kezdődő, majd fokozatosan a test felé terjedő zsibbadás. A betegség akár életveszélyessé is válhat.

Honnan ered a vírus?

A vírus egy ugandai erdőről kapta a nevét, itt fedezték fel 1947-ben. Nem véletlenül tévedtek erre a kutatók, a területre évtizedek óta járnak egy céllal: vírusokat és az ezeket hordozó szúnyogokat tanulmányozzák. Az ugandai víruskutató intézet vezetője szerint évente fedeznek fel új vírusokat a térségben, így volt ez az elmúlt öt évben is. A zikavírust Alexander Haddow és George Dick azonosította 1947 áprilisában. Eleinte azt gondolták, hogy csak majmokra hat, amikor ez megdőlt azzal, hogy néhány ember is megfertőződött, akkor sem fordítottak túl nagy figyelmet rá.

Miért Dél-Amerika?

Még folyik a vita arról, hogyan került egy ugandai vírus Dél-Amerikába. A két évvel ezelőtti futball-világbajnokságon több millióan utaztak Brazíliába a világ minden tájáról. Elképzelhető, hogy a repülőgépeken megbújó szúnyogok hozhatták be a vírust. Ami azért különösen fontos információ, mert az idén szintén Brazíliában lesz egy másik nagy sportesemény, Rio de Janeiróban rendezik meg a nyári olimpiát, amely szintén több millió turistát vonzhat az országba.

Miért nem ismerték fel eddig a veszélyeket?

A zika lefolyása enyhe, a fertőzöttek ötödénél alakulnak ki tünetek és ők is tünetmentessé válnak egy hét alatt. Nincs specifikus gyógyszer sem a vírusra, akik megkapják általában aszpirint kapnak, sok vizet isznak és sokat pihennek. A mostani járvány messze a legnagyobb a vírus felfedezése óta. Korábban csak egy-egy esetről lehetett hallani, a 2007-2013 közötti években pedig kisebb, néhány ezer lakosú szigeteken tört ki járvány. Senki nem hozta (és nem is tudta) kapcsolatba hozni a mikrokefáliával vagy egyéb más betegségekkel.

Hogyan terjed a vírus?

A leggyakoribb terjedési út, amikor egy szúnyog megcsíp egy fertőzött embert és utána a vírust továbbadja egy másiknak egy újabb csípéssel. Ezek az emberek aztán hordozóvá válnak még akkor is, ha nem tudnak róla.

Az eddig az egyik legaggasztóbb hír, az Egyesült Államokban ugyanis a Dallas Megyei Egészségügyi Hivatal bejelentette, szexuális úton zikavírussal megfertőződött pácienst találtak. Korábban is volt ilyen gyanú (két dokumentált esetről tudtak), de a mostani esettel bizonyosságot nyert, hogy a vírust nem csak szúnyogcsípés terjeszti.

Olyan izolált esetekről is tudni, amikor vérátömlesztéssel fertőződött meg egy beteg. Az amerikai egészségügyi hatóságok szerint ez nem meglepő, mert a vírus nagyjából egy hétig a vérben van. Azt még vizsgálni kell, hogy az ondóban mennyi ideig marad meg.

Az anyatejben is találtak vírust, de azt még nem tudják, hogy szoptatással átadható-e a babának.

Az Aedes aegypti szúnyog

Ez a különösen aggresszív szúnyog már régóta bögyében van a melegebb éghajlaton élőknek. Ugyanis ez a szúnyogfaj terjeszti a sárgalázat és a dengue-láz különböző változatait, e két betegség évente több millió ember halálát okozza. Most már azt is tudjuk, hogy a zikavírust is ez a szúnyogfaj terjeszti. Az érintett országokban már évek óta harcolnak ellenük, az irtás mellett óriásplakátokon is figyelmeztetnek, hogy bármilyen apró tárgya, amelyben csapadék gyűlhet össze, kiváló környezetet teremt a szúnyoglárváknak.

Emellett más szúnyogfajok is terjeszthetik, például az Aedes albopictus, ez utóbbi Európában is előfordul, de itt még nem találtak fertőzött szúnyogot. Más Aedes fajok is lehetnek hordozók, de jóval ritkábban. Az Aedes albopictus Magyarországon is előfordul, de még nagyon ritkán.

Mely országok érintettek most?

Egyelőre Dél- és Közép-Amerikában mutatták ki a vírust, ezekben az országokban szúnyogok terjesztik. Ezen kívül már több országból jelentettek fertőzéseket, de egyelőre ezek mindegyike azoknál jelentkezett, akik korábban érintett országban jártak. Az Egyesült Államokban és Európában is csak ilyen eseteket találtak eddig.

Ugyanakkor ha más szúnyogfajok is elkezdik terjeszteni a vírust, akkor lehet igazán nagy a probléma világszerte. És azt se felejtsük el, hogy most az északi féltekén tél van, és a hidegben nincsenek szúnyogok (legalábbis nem annyi, mint a nyári melegben). Torontói kutatók készítettek egy lehetséges forgatókönyvet, ezek szerint az amerikaiak 63 százaléka él olyan helyen, ahol a meleg hónapokban elterjedhet a vírus.

Globális vészhelyzet

Az Egészségügyi Világszervezet globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett hétfőn, összehangolt nemzetközi választ szeretnének a helyzetre. A WHO becslése szerint erre azért van szükség, mert idén négymillióra emelkedhet a megbetegedések száma és ez csak az amerikai kontinensre vonatkozik. Miközben már olyan hírek is vanna, hogy Európában is megjelent a betegség. Igaz, egyelőre az érintett országokból érkezőknél figyelték meg, de a legutóbbi hírek szerint szexuális úton is terjedhet a vírus.

Mikor lesz védőoltás?

Ellentmondásosak a hírek erről, hiszen alig néhány hete kezdtek el komolyabban foglalkozni a vírussal a kutatók. Vannak akik azt nyilatkozzák, hogy hamar meglehet az oltóanyag, mert a betegség közeli rokona a sárgaláznak és a japán agyvelőgyulladásnak, és ezekre már van oltóanyag.

Nem meglepő, hogy egyre többen dolgoznak ezen, amerikai, európai, dél-koreai kutatóközpontok és gyógyszegyártók próbálják kifejleszteni az oltóanyagot. A Sanofi is munkához látott, nekik tapasztalatuk is van a területen, ők készítették el az első oltóanyagot a dengue-láz ellen, amelyet tavaly engedélyeztek Brazíliában. Mint korábban említettük, a dengue-lázat okozó vírus is ugyanabba családba tartozik, mint a zikavírus.

Hogyan védekezhetünk?

Mivel nincs oltóanyag, célszerű elkerülni azokat a területeket, ahol megfertőződhetünk. Ha mégis utazni kell, akkor az egészségügyi hatóságok a szúnyogcsípés elleni védekezést javasolják.

A hatóságok a szúnyogok irtásával próbálják visszaszorítani a terjedést, de ez egyelőre elég nehéz. Az Aedes aegypti ugyanis egy virágvázában is képes szaporodni.

A másik lehetőség az úgynevezett OX513A, amely egy módosított hím Aedes aegypti szúnyog, amely egy olyan gént örökít át, amely megöli az utódokat. Mivel a nőstények egyszer szaporodnak, az OX513A lelassíthatja a szúnyogpopuláció növekedését. Néhányszor már bevetették a genetikailag módosított szúnyogot, például Florida déli részén, amikor a dengue-láz terjedését akarták megakadályozni.

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!